Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 4. szám - Rigó Róbert: Kecskemét szovjet megszállása - Damó István grafikái

a meleg rokoni érzés, a méltányosság, a megértés, a részvét, mindez romba dőlt a családi és társadalmi élet területén. Szentségek és ereklyék nincsenek. Az idősebb nemzedék sírba viszi mindezt, a sírok fenekére. A fiatalság nem tisztel mást, mint saját magát és gyönyöreit. [...] Kíméletlen önzés, élvezethajszolás, hiúság, önhittség, pénzvágy tölti meg a fiatalság lelkét. Érvényesülésüket háborús módszerekkel harcolják ki, mint a tankok és a zuhanóbombázók, mindenki gyanús és mindenki ellenség, aki előttük áll, ahová a hosszú évek küzdelme, munkája és tapasztalata után jutott."53

Jellegzetesen háborús életeseményként és társadalmi fejleményként esik szó erről Kemény naplójában. Éppígy vélekedik azonban Márai is a visszatekintés bölcsességével ebben az 1940-es évek végén írt esszéjében. Azt fejtegeti Márai a munkában, hogy nincs többé biztos helye a polgárnak - és mindannak, ami korábban még polgári jellegzetességnek számított - a háború körülményei között megszülető új, sebtében és elhamarkodottan átszabott életben.

* A Magyar Történelmi Társulat és a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara által Háborús mindennapok a hátországban és a hadszíntéren 1939-1945 címmel 2013. október 3-4-én Szegeden elhangzott előadás szerkesztett változata.

53 Kemény Simon: Napló, i. m. 80-81.

93