Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Pintér Lajos: Damó István, a figuratív
Miskolczy Ambrus Mircea Eliade megtérése a Vasgárdához „Az egyetemi hallgató semmi, de minden lehet" - írta Traian Bräileanu a légionárius- szociológus - professzor.1 És ez, ha valakire, akkor Mircea Eliadéra igaz. Ha valaki kortársai közül, akkor ő sikeres volt. A semmi és a minden között ő volt az úgynevezett 27-es nemzedék hangadója, sőt ahogy olykor mondták, a főnöke. 1928-ban majdnem hároméves ösztöndíjjal felfedezi a maga számára Indiát. 1934-ben a Yoga című művével doktorál, és miután ez 1936-ban franciául is megjelenik, nemzetközi hírnévre tesz szert. Közben sikeres regényíró lett, változatlanul ontotta magából a cikkeket, fáradhatatlanul kellett írnia, hogy meg tudjon élni, mert csak tanársegédségig vitte. A majdani chicagói professzor Nae Ionescunak lett a tanársegédje, a Professzornak, aki - publikációk híján - csak docens maradt, előadásai egy részét is átadta, és fizetése egy részét átengedte. Eliadénak még a neve sem szerepel a bukaresti egyetem évkönyveiben. Viszont ő vezette be a vallástörténetet a bukaresti egyetemi világba, első kurzusának tárgya a rossz és a megváltás problémája az indiai filozófiában.2 Mágnesként vonzotta a hallgatókat. Már írói munkássága miatt is. Indiai szerelméről szóló regényét, a Maitreyit még a király is olvasta, a legjobb modern román regénynek tartotta3, bár nem vitte túlzásba az olvasást. De problémájuk: a nő vonzása, közös volt. Eliade 1927-es nemzedéki programadó cikke politikaellenes, de aztán fokozatosan eljutott a Vasgárdához. A híd, amelyen átkelt egyik világból a másikba, az ortodoxia értelmezése. „A nyugatiak katolicizmusban születnek. A keletiek eljutunk az ortodoxiához." Lelki tapasztalatokra van szükség. Az ortodoxia az autentikus kereszténység. „Keresztényeknek kell lennünk, hogy értelmet találjunk az életben, olyan értelmet, amely meghaladja az egyszerű emberséget, és abból a metafizikából fakadjon, amely minket vezet."4 „Az autentikus vallásosság újjászületése"5- e program rövid foglalata. Az említett híd pillére a metafizika. Nae Ionescu metafizikája. Eliade publicisztikájában és szépirodalmi munkásságában jól érzékelhető, hogy miként ragadja magával a fasiszta korszellem, miközben annak - olykor a maga módján - megpróbált ellenállni és egyben átértelmezni azt, hogy közben maga is formálója legyen ennek a szellemnek. Nagy játszmát folytatott az erkölccsel, miközben célja SKitizmus, individualizmus és kollektivizmus egyeztetése. És tette ezt szenvedélyesen. Kétségbeesése és heroikus nekilendülései nem tűrték a humort és gúnyt - az önkritikát sem. Gyűlölte a politikát, valójában az adott politikai világot, de a klasszikus írót is, Caragialét, aki nevetségessé 1 Traian Bräileanu: Studentii. ínsemnári sociologice, 1936. 9. sz. 1. 2 Florin Turcanu: Mircea Eliade. Prizonierul istoriei. Buc. 2003. 261-262. 3 Mircea Eliade: jurnalul porthugez si alte scrieri. I. Bucuresti, 2006. 402. 4 Mircea Eliade: Profetism romänesc. II. Buc. 1990. 58-59. 5 Mircea Eliade: O generatie. Cuvantul studentesc, 1927. okt. 4. 2. sz. 65
