Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 4. szám - Vasy Géza: Balázs József elbeszélései
az egyensúlyozás, amelyet csak ritkán billentenek ki a filmes szemlélet kevésbé irodalmi megoldásai. Balázs József indulása azért is meglepőnek mutatkozott, mert a regényeknek nem voltak kisepikái előzményei. A műhelyben persze voltak, s nem csupán a filmes munkában, hanem az újságíróiban is. Az üzemi lap szerkesztőségében, alig idősebb írótársakkal együtt dolgozva, számos, irodalomhoz közelítő műfajban kipróbálhatta, gyakorolhatta magát a fiatalember, aki hamarosan tárcanovellákat is kezdett írni. Elbeszélései azonban csak az első regények sikerei után jelentek meg. Ezeket gyűjtötte össze az 1983-ban megjelent kötet, Az eltévedt tank. Ez a mű két ciklusra tagolódik, mindegyikben hat elbeszélés olvasható, amelyek témájukban, hangulatukban, szemléletükben, hőseikben olyannyira kapcsolódnak egymáshoz, hogy egyesek szinte regénynek, regénytöredéknek tekintették azokat. Rendkívül ellentmondásos volt a kötet kritikai visszhangja. A Könyvvilág bemutató cikkének már a címe is ez volt: „Az eltévedt író". Az egyik bíráló az első, a másik a második ciklust tartotta jobbnak, elfogadhatónak, de a fővárosi fórumok inkább elutasítóak voltak, felejthetőnek ítélték a könyvet. A legértőbben Annus József elemezte a kötetet a Tiszatáj lapjain, majd jóval később Miklós Elemér az írót bemutató könyvében (Balázs József emlékezete, 2001) A feledéstől nem csupán a regények, hanem önértékei miatt is érdemes visszaperelni Balázs József elbeszéléseit, természetesen nemcsak a kötetben szereplőket, hanem néhány továbbit is. Újraolvasva ezeket a legelső felismerés az, hogy szervesen hozzátartoznak az írói pályához, az alkotói világképhez is új elemeket tesznek hozzá. Ha pedig egy kései műre gondolunk: az Isten küldöttei (1991) nemcsak a pályának, hanem a mindenkori magyar kisepikának is egyik nagy teljesítménye. Ez az elbeszélés az 1956-os forradalom kivégzett hőseinek állít emléket, s hóhéraikat ítéli el. Kevéssé érthető, hogy 1956 kultusza miért nem volt képes ezt a művet szervesen önmagához vonni. Az elbeszéléskötet első ciklusában már a címek egy része hangsúlyosan jelöl egy társadalmi és élethelyzetet: Bevezetés a félelembe, A tirolálécsel, A legnagyobb veszedelem, A dobos, Az eltévedt tank, Bujkálok. Az időpont és a helyszín: az ötvenes évek magyar faluja keleten, a Kraszna mentén. Alapvetően az 1956 előtti évekről lehet szó, ám a két történetben is hangsúlyosan megjelenő tánciskolái rock and roll történetileg valamivel későbbi évekre utal, s ez kissé elbizonytalanító elem. Az sem egyértelmű, hogy a téeszszervezés első vagy második korszakáról van szó, bár ez a történet lényegén semmit nem változtat. A tirolálécsel valószínűleg 1950 táján játszódik, a Bujkálok pedig egy évtizeddel később, s ezt a két mű hangulati különbsége is érzékelteti. A történetek az író szülőföldjén játszódnak, az ő gyermekkorában. Az alakmás, a kis Neviczky csak két történetben szerepel. Főszereplő lesz a kamasszá vált fiú más néven, máskor az ő apja, majd a zenekar dobosa, végül egy helyi futballista a „tirolálécsel" mestere. A második világháború után vagyunk, a Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben. Igen személetesen tárja ezt elénk a Bevezetés a félelembe. Neviczky Jánost egy lovas katona (rendőr?) arra kényszeríti, hogy másnap várjon rá, s együtt fogják végigjárni a falut, elrejtett cirkot keresve. Az elutasítás államellenes cselekedetnek minősülne. A feladat azért is abszurd, mert senki sem rejtegeti az értéktelen cirkot. A férfi emlékszik arra, hogy a háborúban az egyik falubeli már játszott ilyen szörnyű szerepet, amikor a férfiakat kellett összegyűjteni, s volt, aki eltűnt közülük. O nem lesz áruló, besúgó, dönti el. Míg várakozik a lovasra, a falu szokatlan csendje döbbenti meg. A katona, elhalasztva a feladatot, hazaengedi a férfit, aki otthon rögtön a padlásra megy, s ott meglepődve talál egy kis kéve cirkot. Ami nem érthető meg, ami kétségessé teszi a jövőt, az félelmet kelthet. Mit jelent a cirok? Miért kell termelőszövetkezetet szervezni, elvenni a magántulajdont? Miért 52
