Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Füzi László: Az idő keresése
vitte Washingtonba, aki abban a pillanatban indult, amikor Kádár előterjesztését a KB elfogadta. így amikorra az információ Moszkvába befutott, a magyar futár is célba ért."* * Romsics Ignác: Magyarország története a XX. században, i. h.: 453. 44. Hihetetlen gyorsasággal történtek akkor az események, az évek és a történések szinte egymásba folytak. így volt ez a szűkebb, személyes történetükben is. Nyolcvankettő nyarán kerültek Kecskemétre, nyolcvanhárom februárjában született meg Ági lányuk, egy év múlva pedig már újra költöztek. A nyolcvankettő végétől megjelenő tematikus összeállítások szerkesztésében már részt vett, ami azt jelenti, hogy alkalmazkodott a szerkesztőségbeli munkához. A Szárszó-szám utáni botrányt másfél évvel követte a Népfőiskola-szám körüli hangulatkeltés, emlékei szerint ekkor Hatvani Dániel „visszafogta" a lapot, közben viszont annak átalakításán is dolgozott, nyolcvanhat márciusában már a korábbitól eltérő, némiképp kultúrantropológiai hangoltságú lapként jelent meg a Forrás, erős kezdéssel, az indulásra összegyűjtött, pár számra terjedő anyagot azonban nem tudták jó szinten folyamatosan biztosítani. Hatvani Dániel, noha a kivonulása jelképesen és valóságosan is korábban kezdődött, ezt követően bonyolódott bele személyes élete gondjaiba, s innét vette kezdetét az a folyamat, amelyik Kecskemétről is elsodorta. O maga nyolcvannégy-nyolcvanhat körül már szinte mindazokat ismerte, akikkel a későbbi évtizedekben is kapcsolatban lesz majd. A Forrás körén túl, de a Forráshoz kapcsolódva ismerte meg Lezsák Sándort és Pócs Pétert, nyolcvanötben, egy székesfehérvári Németh László-tanácskozáson Fodor Andrást, Domokos Mátyást, Vekerdi Lászlót. Lengyel András az ő idekerülése után közvetlenül lett a lap szerzője, Sándor Iván írása először a nyolcvanas évek közepén jelent meg a Forrásban. A legközvetlenebb kapcsolat a Kilencek költőihez, közülük is Kiss Benedekhez, Kovács Istvánhoz és Utassy Józsefhez fűzte a lapot, ők sokat szerepeltek Kecskeméten és a megyében. Utassy József minden mondatán érződött a tehetsége, de ott volt benne a betegség is, a programokon fegyelmezetten, de némi visszafogottsággal vett részt, nyelvi leleményessége a beszélgetések során is érződött. Kovács István volt a lap „vidéki", azaz budapesti szerkesztője, kapcsolattartója volt, ráadásul a lengyel irodalmat és ő közvetítette a Forrás felé. Az ő révén vett részt ezerkilencszáznyolcvannégy augusztusában a Lakiteleken rendezett Kapuscinski-esten, ezt követően jelent meg Kovács Istvánnak a jeles lengyel szerzővel készített első nagy interjúja a Forrásban. Visszatér az évek, történések, tendenciák összemosódásához. Nehéz eldönteni, hogy mikor zárult és mikor kezdődött valami. Végső soron a Tiszatáj szerkesztőségének menesztését és az első lakiteleki találkozót egy év választotta el egymástól. 78
