Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 3. szám - NEGYVENÖT ÉVES A FORRÁS - Zelei Miklós: Apa citrommal

donyról. A fiút a fiúról. A fiú darabjait a fiú darabjairól. A mozdony darabjait a mozdony darabjairól, és beül az 1124-es számú italboltba. Mind ott isznak, ííí- nyííí-ííí-nyííí, miniszter és helyettese, kisfőnök, nagyfőnök, országiár, vérszaglár, alvezér, fővezér. A mai kocsma, férni se tudnak. Minden üres fala: kép.

A festő hibázott! Védekezik az államszemélyi titoknokegy: a fegyverre engedély van! A Herman Ottóra meg golyóálló mellényt kellett volna festeni a Kis- Balatonnál. Akkor nem történt volna baj. így se nagy. A kultúra nem teremt értéket, hanem csak gyönyörködtet. Én meg abban gyönyörködök, hogy szétlövöm. A 'csába...

Megölik Radnóti Miklóst újra. Széthasított bronzfejét a feldarabolt Arany János-fejjel sodorja az idő a mélyút aljában egybe. Össze nem illően összeillő arc. Happening a könyvégetés fényében.

Paliasz Athéné ellopott lándzsája őrködik felettük.

Kinőnek a fölázott földből Madách lefűrészelt karjai. Melléjük Kossuth kardja döfve. Szent István kezéből a feszület. Filozófiai kertem díszei. Háttal Gandhi, Buddhi Darma, Assisi Szent Ferenc. Muzsikálnak Kodály szobrának szétfűrészelt darabjain. Hallgatja Rákóczi levágott füle. Vécsey Károly bokától lefelé ropja. „Jaj, hatalmas semmiség!" - sok fölöslege.

Akik fogják, ííí-nyííí, a fűrészt, ííí-nyííí, a dolgozók. Ok kellenek. Iíí-nyííí. Tüntetőtábla-erdő tarvágás. A gondolat, hogy szent nyersanyaggá váljon újra!

A művészet veszélyes hulladék.

Murális sitt.

Üres talapzatok.

Itt elleszek.

Komment

„A Szovjetúnió életében gyors ütemben folyik a fizikai és szellemi munka határvonalainak eltörlése és sok kolhozlaboratóriumunk munkája gyönyörű példája ennek a hazánkban általánossá vált jelenségnek. Karpov elvtárs, aki az odesszai terület voznyeszenszki körzetében a »Kommunár«-kolhoz laboratóriumának vezetője, beszámolójában nemegyszer ismételte, hogy ő nem végez olyan kísérletet, amely ne hajtana gyors hasznot a kolhoznak; ellenkező esetben a kolhoz tagjai kinevetik.

Nagyon nagy kár, hogy tudományos kutatóvilágunkban egyelőre még nem vert gyökeret az az egészséges szellem, amely tudósainkat a haszontalan kutatásoktól megóvja." T. D. Liszenko: Kolhozlaboratóriumok és az agrártudomány. In uő: Agrobiológia. Fordította a Mezőgazdasági Dokumentációs Központ Munkaközössége. Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó, [Budapest] 1950, 227. p.

22