Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - Tornai József: Elveszítetted mindened; Egy a születés, a nemlét; Egészség-párnám; Levél a megválaszolhatatlan kérdésekről: versek
Egészség-párnán Csak a szemüvegem törtem volna el, de a karomat törtem el, diktálva írom a versem, félholdaknál nincs kegyelmem. Se figyelem, csekély részvét, út szélén heverek ismét, kérem a rózsád, hogy döntsön szirma közé, míg gyötrődöm. Kínoz ufóid, kínoz eső, nem én vagyok a legelső, ki ráfizet nagy kedvére, fájdalom szerelmi bére. Van, aki csak alig szenved, s máris elhagyja a vermet, hova jobbik sorsa dobta, néha talán kamatozva. Haj, törött csont, eltört évek, kapaszkodnék már belétek, emberek, kik ki is húztok, egészség-párnán gyógyulok. Levél a megválaszolhatatlan kérdésekről András, barátom, mennyi álom szakadt szét, lett csúnya rongy, még csak nem is kérdezték tőlem, mit akarok, ha már születvén, megyek a földön, felhőn, sorsom nem ismerem. Ti tudjátok, kik egyszer voltatok már fehér táltoslovak, 25
