Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - Sándor Iván: A Vanderbilt-yacht hajóorvosa
Én köszönök mindent, Mister Vanderbilt. Remélem, találkozunk még. Amíg lesz Alva, addig lesz rajta mindig beosztása. A jövő elég bizonytalan. Tárgyaltam telefonon jó barátommal, a Cardiffi Központi Kórház igazgatójával. Várni fogja. Ott jó állásra számíthat. A diplomáját is leteheti valamelyik közeli angol intézményben. Mister Hastings ma este mindenről gondoskodni fog. Bízza rá magát! Lesz búcsúceremónia. Ne mosolyogjon a tiszttársain. Megölelték egymást. Rövidesen indulok, írta Laci bátyának, egy hetet nálatok töltenék Amszterdamban. Aztán végre Budapest! Este öt személyre terítettek. Az ezüstterem nem volt a legnagyobb, csak negyven négyzetméteres. A bútorok tizenhetedik századiak, a kilincsek, a velencei tükrök kerete, a falikarok ezüstből. Az ablakokkal szemközti falat, mint egy színpadot, eltakarta a dúsan redőzött vörös bársonyfüggöny. Elsőnek Haig kapitány érkezett. Viselte az egyenruháján valamennyi kitüntetését. A többiek is ünnepélyes léptekkel, mintha szertartásra jönnének. Lawrence, az első tiszt, Martin, a rádiós tiszt, végül Briand, a navigációs tiszt. Kellermann Feri is egyenruhába öltözött. Azokban a hónapokban, amikor a házitanítói feladatokat látta el, nem hordta a tiszti öltözékét, habár Rosie kijelentette, hogy neki jobban tetszik a váll-lapjaival. Reggel kilovaglás. Közös reggeli Rosie-val és a kis Barkley-vel. Német nyelvlecke. Délután golf. A közös olvasásra angol, francia, német klasszikusokat választottak. A vacsora már nem volt közös. Barkley lenyelt egy revolvergolyót, amit a rózsalugasban talált, kétszer megrándította a bokáját, Rosie egy alkalommal bogáncsokat rakott Kellermann Feri fürdőnadrágjába, néhányszor beleivott a whiskys poharába, egy alkalommal egyedül lovagolt ki, órákig keresték, bosszúsan tért vissza, amiért nem Kellermann Feri indult a felkutatására. Hastings körbehordozta ezüsttálcáján az aperitifet. A tekintete figyelmes is volt, éles is. Koccintottak. Kialudtak a csillárok és a falikarok fényei. Hosszúnak tűnt a várakozás a sötétben. Kiáltás hangzott. Kapitány a hajóhídon! Hastingsé volt a hang, de mintha nagyon messziről egy kölyök kiáltott volna. Fényben az ezüstterem. Hastings fehér egyenruhában, tiszti váll-lappal elhúzta a vörös bársonyfüggönyt, a kapitány elé lépett. Valamennyien tisztelegtek. Jelentést kérek, fedélzetmester, mondta Mister Haig. Hastings jelentette a létszámot. A veszteséget. A megrongálódott lövegek számát, a hajótest sérüléseit. 14
