Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 12. szám - Fekete J. József: Prae - Prae: A Prae elé

Risticnek57 és Koca Popovicnak58 vizsgálatai az irracionális fenomenológia körében. Éppen Breton szögezte le a Második kiáltványában: »Minden arra mutat, hogy létezik a szellemnek egy meghatározott pontja, melyben élet és halál, reális és imagináris, múlt és jövő, közölhető és közölhetetlen - már nem figyelhetők meg ellentéteként.« "59 Mi egyéb ez, ha nem az alkotás szürrealista prae-állapota?

A Prae ugyanis teljes szürrealista elméleti alapvetés - a Szentkuthy hozta variáns kifejtése, hiszen pl. az asszociációk egész rendszertana is készen van a Prae-ben, s az emléknek, a vágynak tipológiája, összefüggéseik törvényeinek foglalata is adott, mi több: terminológiai forradalmat is hozott: egy szürrealista esztétikai kislexikont lehetne készíteni mindebből (az asszociációk születése és a prae-állapot összefüggései, az indulás- és értés-asszociációk, az emlék haladása és a lélek kinézise, az »átszülő álom« természete, az álom-katalógus, a »vágy dilemmák és álombéli megoldásuk« stb.), a magyar szürrealizmus eredeti alakulási görbéje újabb bizonyságaként is."60

A Prae és a kísérleti regény

Bori szerint ennek a szürrealizmus tudatsíkjára építkező új epikának nem rokona Proust és Joyce műve, hanem inkább a huszadik század derekának epikai törekvéseit vetíti elő. S itt mi másra gondolhatnánk, mint az experimentális regényre. Véleményével egybehangzik Béládi Miklós megállapítása, aki szerint nem igazán az az érdekes a Prae- ben, hogy beszél a barokkról, a Neue Sachlichkeitről és a szürrealizmusról, hanem, hogy olyan előremutató mozzanatai vannak, amelyek a tárgyregény, a nouveau roman vagy a nyitott mű irányába mutatnak. Béládi szerint - Borival szemben - a Prae nem szürrealista mű: „A Prae, a regényelméleti betéteket kivéve, antiszürrealista alkotás. [...] A szürrealista boldog, üdvözült lélek. Tagad is, de elsősorban új világot teremt: csodafóldet, édenkertet ajánl olvasójának az apostol, a vallásalapító, a költészet mágikus papja hitével. [...] Szentkuthy Prae-je ezzel a szürrealizmussal, melynek egyik alapelve, hogy szakítani kell a logikával, s a művet a véletlen ajándékának kell tekinteni, semmi rokonságot nem tart, hiszen az író fő törekvése épp arra szegeződik, hogy a véletlent kiküszöbölje, s a jelenségek és a törvények újfajta harmóniáját valósítsa meg. "61 Nagy Pálnak62 a Prae-1 Az eltűnt idő nyomában-nal és a Finegans Wake-kel összevető nagytanulmánya pedig egyenesen az experimentális regény fogalomkörébe utasítja Szentkuthy mindenképpen előremutató (progresszív) kísérletét (utópiáját): „A realista regény tájékoztat a valóságról, az experimentális regény valóságot hoz létre. Nem leír, hanem alkot (Alain Robbe-Grillet). A modern írásmű így válik a nyelv utópiájává (Roland Barthes). Ez a pszichológiai oka annak, hogy az írók a holnapot tekintik az írás

57 A szerb szürrealizmus Bretonhoz kötődő vezéralakja (1902-1984), 1945-1951 között Jugoszlávia párizsi nagykövete.

58 Konstantin Koca Popovic (1908-1992) Párizsban diplomázott filozófus, a szerb szürrealisták körének meghatározó alkotója, politikus, a Jugoszláv Népfölszabadító Háború néphőse, a Jugoszláv diplomácia főnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság alelnöke.

59 Idézi: Vajda Gábor: Mítoszromboló mítoszteremtés. In: Források és partok. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1983. 183.

60 Bori Imre: Az Ezeregyéjszaka ébren álmodóí. In: Bori Imre huszonöt tanulmánya. Forum Könyvkiadó, Újvidék, 1984. 187-188. ‘

61 Béládi Miklós: A Prae, vagy regény a regényről. In: Béládi Miklós: Válaszútok. Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1983. 226-228.

62 Szerinte Szentkuthy kétségkívül a XX. század egyik legjelentősebb írója.

82