Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 12. szám - Fekete J. József: Prae - Prae: A Prae elé
Szentség felé törő, de állandó kísértésnek kitett lélek újabbnál újabb megpróbáltatásokat, sanyargatásokat fundál ki megtisztulása, kamaszkori letisztulása érdekében. Ez a fejezet, a kötetben a második, egyben utolsó, akár azt a címet is kaphatta volna, hogy Barokk Róbert a tisztítótűzben. Szentkuthy ugyanis három fejezetre tervezte első regényét. Az elsőben kapott helyet a kamasz erotikus fázisa, ami elvonja a vallástól és a művészetek körébe taszítja. Ez Barokk Róbert pokoljárása. A másodikban, a purgatóriumi megtisztulást idéző fejezetben aszkétaként jelenik meg Barokk Róbert, aki eltökéli, hogy mindenképpen szent lesz, de ha nem, akkor tudós, ám művész semmiképpen sem. A tervezett harmadik fejezet középpontjában a „nyugodt szerelem" fázisa állt volna, azaz a Paradicsom, ám ehhez hiányzott az élettapasztalat, az önelemző és önsanyargató, érettségire készülő gimnazista még az erotika és az aszkézis között viaskodott magával.44 45 A nyolcvanadik életévét betöltő szerző azonban már megírhatta a harmadik fejezetet is, a nyugodt szerelem korszakát, mégpedig az Euridiké nyomában45 Mária Montemedale fejezetében, amelyben tiszta (és erkölcsös) képekben ötvöződik az erotika, a művészet és a tudomány. A világ dolgainak tarka felvonultatása már a nyolcadikos gimnazista Szentkuthyt is kísértette, már akkor egy több mint ezeroldalas könyvről (összegyűjtött műveiről) álmodott, ám az éppen erotikus szakaszában viaskodó szerző kétközben van (akár Szentkuthy életművének kettőssége: analitikus-szintetizáló) az intellektus, a masszív szerkezetű alkotás, a módszeres kompozíció, illetve a nagyszerű játék között. A play utáni ujjongá- sát az intellektusvágy húzza át: „három dolog kell az irodalomhoz: emberalakítás, erkölcs, szintetizáló tehetség. Nem a dekorációk, nem a nyelv zenéje, amely a második mondatnál már untató, nem a színes víziók. Embert, erkölcsöt és szintézist követel."46 Ezt még hatvan évvel később is vallotta. Kell a szigorú szabály, a kompozíció, a stilisztika és egyebek, de: a legnagyobb művek mindig a művészettel való nemtörődésből születtek. Hiszen „a művészet nem pedagógia. A művészet nem katekizmust csócsáló jó óvó néni! A művészet célja csak a szórakoztatás, a mámor, a feledés”47 - állítja Szentkuthy az Euridiké nyomában, a létből, történelemből, emberből, művészetből való fél évszázados kiábrándultság után a „nyugodt szerelem" korszakában: „már a Prae közös újrakezdése48 óta! - kacagó közönynyel szakítottunk minden művészeti ambícióval. Csak a valóság, úgy, ahogy átéltük, láttuk, hallottuk, ízleltük, tapintottuk, orgiáztuk (naplója! naplóim!). Csak az érdekelt bennünket. Csak az elérhető legszemélyesebb testi-lelki boldogságunk, egészségünk. Az ilyen anti-ars és anti-poetica fajzat a világon a legkevésbé vak-individualista és süketegoista állatfaj! Akik (mint 44 Ez az erotika és aszkézis közötti viaskodás Szentkuthy kedvenc hasonlatával nem egyéb, mint Jákob harca az Angyallal, ami már a 18 évesen a tizenhét éves önmagáról írt Barokk Róberttól kezdve állandó motívuma önvizsgálatainak. 45 Szent Orpheus Breviáriuma V. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1993. 46 „Ezek a jelenetek azt vannak hivatva képviselni és illusztrálni, ami egyike a legegészségesebb jelenségeknek a modern szellem és mindenekelőtt a történelem-felfogás életében, t.i. a Civitas Dei és a Narrenshifffogalmának valamilyen okos és majdnem mondhatnák egyedül üdvözítő szintézisét. E szemlélet lényege az, hogy egyszerre látja a történelmet 'teológikus' fokon értelmesnek, legalábbis konkrét metafizikai tartalmakkal dúsan terhesnek, és nonszensszel, burleszk irracionalitással, vegetatív összevisszasággal agyonkompromittáltnak. [...] rájöttünk az irracionalitás döntő fontosságú -s a racionalitással teljesen egyforma - erejére és értékére a történelemben." Az alázat kalendáriuma (1935-1936). Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1998. 52. 47 Euridiké nyomában. 76. 48 A Prae 1980-as kiadásához Szentkuthy és Tompa Mária kisebb egységekre bontotta az 1934-ben egyetlen tömbben megjelent művet, és részletes tartalommutatót csatoltak hozzá. Az első kiadáshoz maga Szentkuthy írt tartalommutatót, amit a regény megjelenését követően adott ki 15 oldalas füzetben, ugyancsak a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda gondozásában. 79
