Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Nekem egy egész városom van, „akit” szerethetek
városközpontban van, csak az volt a probléma, hogy a nagyon szép belső teret meg akarták osztani. Kecskeméten azért kellett küszködni, hogy az a húszezer légköbméteres tér beépíthető legyen. Azt is úgy csináltuk, hogy a tetőszerkezetet kiváltottuk, a tető alatti szerkezetek bármikor kibonthatók volnának. Ha valaki azt mondaná most Kecskeméten, hogy jelenlegi állapotában nem tudja használni, akkor lehetőség van rá, hogy helyreállítsák eredeti térszerkezetével ezt az épületet, az ország egyik legnagyobb zsinagógáját.- Nem okozna visszafordíthatatlan statikai bajokat?- Nem.- Azt jelenti, amit mondasz, hogy Kecskeméten házat építettetek a házba?- Igen, de oly módon, hogy ez a ház megint kibontható legyen. Szekszárdon viszont azt a kis teret meg akarták osztani. Az volt a véleményem, hogy azt a teret tényleg nem szabad megosztani, de kiderült, hogy ez nem olyan egyszerű dolog. Ahhoz, hogy az eredeti teret meg tudjuk tartani, ki kellett egy új épületfajtát találni a tűzrendészeti előírások miatt: a Művészetek Házát. Azt kellett elérni, hogy együtt lehessen egy előadóterem, egy kis könyvtár, egy kiállítótér a közös térben. Gondoljuk végig: ez maga a templom! Végül sikerült gyönyörűen megcsinálni, még egy gyönyörű díszkaput is építettem elé.- Úgy, hogy kivitted az öntöttvas oszlopokat az épület elé.- Azért, hogy megvédjem őket. Négy oszlop kikerült, abból lett a díszkapu. Az már csak hab a tortán, hogy Pauk György, a világhírű hegedűművész minden évben eljött abban az időben, a nyolcvanas években, és tartott egy koncertet, mondván, hogy Európa egyik legjobb hangversenyterme vonósoknak ez a kis zsinagóga. Azóta nem tudom, hogy változatlan állapotban van-e az épület, vagy esetleg hozzáépítettek - mindig történik valami! Tudod, az is baj, ha pénz van.- Kecskeméten is megmentetted az öntöttvas oszlopokat. Volt ellenállás?- Nem. Kritika volt, a posztmodernizmus vádjával illettek. A posztmodern időszakról tudjuk, hogy reakció a lélektelen modernre. Az olaszországi építészetben szecessziós oszlopokat, öntöttvas oszlopokat újraöntöttek. Csak annyi a baj, hogy ezek soha nem létezett oszlopok voltak. Itt, Magyarországon nekünk viszont igazi öntöttvas oszlopaink voltak, és azért ez nagy különbség: ezek valódiak, nem műoszlopok. Nálunk még ez is eredeti.- A zsinagóga átalakításáért kaptad az Ybl-díjadat, tehát a szakma végül mégiscsak elismerte, hogy az újszerű belső téralakítás jól sikerült. Viszont a Kodály Intézet átalakításakor felhasználtál néhány olyan építészeti megoldást, amely korábban az általad választott formában nem létezett az épületen. Ez hogyan következik az eddig elmondottakból?- A toronyról beszélünk. Az egy nagy küzdelem volt. A lényeg az, hogy az az épület több periódusban épült. A kecskemétiek gazdag szerzetesrendet akartak ide, jezsuitákat - és mit vagy kit kaptak helyettük?-A salvatoriánus atyákat. A legszegényebb ferenceseket.- Nekik annyira nem volt pénzük, hogy még az udvar is három szakaszban épült meg. Kisablakos, boltíves volt korábban, azt befalazták, de a legizgalmasabb része ez a torony volt. Valóban soha nem volt olyan a homlokzata, mint ahogyan az a felújítás óta mutatkozik. Kiderítettük, hogy volt egy valódi középkori torony, amit körbeépítettek egy nagyobb toronnyal. A középkori kis tornyon megtaláltuk minden oldalon a kulcslyuk alakú lőréseket, ami természetesen nem látszott a köré épített nagytorony miatt. Tehát 96
