Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Fehér Zoltán József: Az Anibel titka
ta le. Ahhoz azonban, hogy építménye alapjaiban meg ne rendüljön, az Attist el kellett tüntetnie az Anibel történetéből. Ezért építette fel azt a másik történetet, amit mindeddig ismertünk. És ezért gondolom azt, hogy az Affis-gépiratait igyekezhetett visszaszerezni azoktól, akiknek adott belőle. Mindet nem sikerült, legalább egy megmaradt közülük. S az az egy most leleplezte Anibel titkát. Függelék Az itt következő részfejezet az egyetlen, terjedelmét tekintve is jelentős, valamint a cselekményt is érintő szöveg, amit Határ Győző 1953-54-ben a regényből elhagyott: ez az epizód az Anibelben nem szerepel. Az Af fis-gépi rátának 140-145. oldalain található, a 6. fejezet - „Ede alhambrája" - első alfejezetében, melynek ott szintén „Ede Alhambrája" a címe. Ezt az alfejezetet a szerző „’•'"-okkal (a gépiratban „+" jelekkel) három szövegtömbre osztotta, melyek közül ez a második. így ha bekerült volna az Anibelbe, helye a VI. fejezet (szintén „Ede alhambrája" a címe) 1. alfejezetében (címe itt „A bagolyvárban") volna ott, ahol azt egy két szövegtömbre osztja.35 Ahol a szövegben ékezetes magánhangzóinknak nyilvánvalóan azért szerepel a rövid alakja (pl. „í" helyett „i"), mert a régi írógépekről hiányzott a hosszú ékezetes alak, ott ezt javítottam. A „..." utáni szóköz alkalmazásában a gépirat következetlen; én mindenütt hagytam szóközt. Helyesírási tévesztést egyetlen szóban (de két helyen) korrigáltam („böjt" - „böjt"). Minden egyéb tekintetben a gépirat szövegét és írásmódját követtem. * Viszonzatlan szerelem - egyoldalú vonzrokonság. Két ízben jártam Kinézeréknél, amikor a szellemek üzentek értem és Ede engedélyt kapott, hogy megnyerjen a körnek; Úgy ődöngtem ebben a vitézkötéses Alhambrában, mint valami elvarázsolt Kastélyban.- És hangosan imádkozol?- Hát... tudod, Edus —- Hangosan kell. A sűrű, anyagias szellemek nem veszik észre különben, pedig az alantas szellemek szorulnak rá leginkább. A néma áhítatra csak az egészen magasrendűek, a vezérszellemek figyelnek fel.- És mondd, Edus...- Csak nyugodtan kérdezz, Simon; Laurentius gyakran lebeg körülötted, tudja, hogy küzdelmeid vannak, de nem szabad csüggedned. Odafönt már imádkoznak érted és Laurentius mondta - ő már vár...- Laurentius?- Harmadik vezetőnk; Mária, Buddha, Laurentius...- Hm. Megborzongtam. „Ő már vár”... Közeli halálomat jelentené?- De erről senkinek, soha. Becsüld meg a felső Birodalom lesugárzását, amelynek a szellemtestvérek közvetítői csupán.- És mondd, Edus... Hogyan veszik észre az imádságot és mihez kezdenek vele?- Naivság persze, de csak bátran, Simonkám; hiszen az is a dolgom, hogy beavatgassalak. 35 Anibel 98. 85
