Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Kabdebó Lóránt: Határ Győző írói pályaképe
és Georges Kassai, a Denoel szcifi sorozatában, Párizs, 1977; Aurora, London, 1984; Magvető, Budapest, 1986), Köpönyeg sors (Julianosz Ifjúsága) (Aurora, London, 1985; Életünk, 1997, Szombathely), A fontos ember (JATE Kiadó, Szeged, 1989; Aurora, London, 1989; Bp. Serdián, 2003). Elbeszéléseinek gyűjteménye két kötetben jelent meg: Angelika kertje, illetőleg A szép Palásthyné a más álmában közösül címekkel (Aurora, London, 1987; A szép Palásthyné a más álmában közösül és egyéb elbeszélések. Argumentum, Budapest, 2005). Mindezek mellett kell megemlítenem filozófiai munkásságát, az 1978-ban Londonban (Aurora), majd 1991-ben Magyarországon (Pannon Könyvkiadó, Bp.) megjelent Intra muros című politikai-filozófiai traktátust (amely évtizedekkel előbb megjósolja és levezeti a bolsevizmus törvényszerű bukását), az Özön közöny című bölcseleti elmélkedését (Aurora, London, 1980, második kiadás ugyanott: 1993; 3. kiadás Tevan, Békéscsaba, 1997), a Szélhárfa címen három kötetben összegyűjtött filozófiai kommentárokat (A rákóra ideje, Félreugrók, megtántorodók, Antisumma-, Aurora, London, 1982, 1982, 1983), Az ég csarnokai (Aurora, London, 1987), valamint a Filozófiai zárlatok (Aurora, London, 1992), Léptékváltás (Magyar Írószövetség-Belvárosi Könyvkiadó, Budapest, 1995) és A Fény megtestesülése (Terbess, Budapest, 1998) című filozófiai gondolatokat tartalmazó köteteket és A fülem mögött címmel összegyűjtött rövidebb okfejtéseit. Cikkeit, tanulmányait pedig Rólunk szól a történet összefoglaló címmel három kötetben adta közre (Légy minaret!, A költészet kiskátéja, Az ige igézetében; Aurora, London, 1990), ezeket a köteteket követte az Alomjáró emberiség című karcolatgyűjtemény (Aurora, London, 1996). Irodalmi kritikáit Irodalomtörténet címmel Lakatos ístván válogatta és szerkesztette 1991-ben a Tevan Kiadó számára. Háromhetes wimbledoni magnós beszélgetéseink eredményeként pedig Életút címmel háromkötetes életrajzi beszélgetés látott napvilágot a szombathelyi Életünk Kiadó gondozásában (Oly jó követni emberélet!, Minden hajó hazám, Partra vetett bálna, 1993, 1994, 1995). Mindezek az önmagukban is kiemelkedő értékű filozófiai, kritikai és publicisztikai írások nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy szépirodalmi műveit - regényeit, drámáit, verseit - értelmezhessük. Vitáját a történelemmel és a hívő létformával ezekben az írásaiban karakterizálja. Határ Győző elkerülve a tizenkilencedik századi regény hagyományos formáját, mellőzve a „nagy elbeszélés (grand récit)" vonzáskörét, a tizennyolcadik századi regényekhez (mondjuk a Candide-tói a Tom Jones-ig vagy a Wahlverwandtschaftenig) kapcsolódva alakítja ki sajátos regényformáit. Nem az ember nevelődési folyamatának a leírása a célja, hanem a különböző helyzetekbe kerülő különböző szereplők mozgatásával, egymáshoz való viszonyításukkal, állandó ütköztetésükkel az emberi létezés körülményeit vizsgálja. A tudományos-fantasztikus történetek tudós-sorsa éppúgy témává válik a regényekben, mint bizonyos „módszerek" felhasználásának biológiai és etikai kérdései (Csodák Országa HATSÓ-EURAZIA, Heliáne, Az Őrző Könyve, és tulajdonképpen a Bábel tornya is és az Éjszaka minden megnő című fantasztikus történet is). Ugyanakkor jelen van a történetekben a szocializációs viselkedés kérdése: az ember lefokozódásának, kiszolgáltatottá válásának problematikája (börtön, kínzatás, a személyiségi jogok megszűnte), illetőleg a megaláztatással való szembefordulás pátosza (Csodák Országa HÁTSÓ-EURÁZIA, Heliáne, Az Őrző Könyve, Köpönyeg sors). Koestlerrel és Orwellel egy időben, de sohasem direkt politikai célzattal, hanem az emberi tájékozódás mechanizmusának vizsgálataként „kísérletezi ki" szövegeiben a kreatúralét ellenében a „nem szolgálás" megtartó erejét (Csodák Országa HÁTSÓ-EURÁZIA, 1937 és 1942 között!, Heliáne, 1947!, Az Őrző Könyve, 1949!). Példaként idézem két ekkori regényének szinopszisát. A legelső nagylélegzetű mű, a Csodák Országa HÁTSÓ-EURÁZIA című, szinte absztrakt módon kísérletezi ki a század (elkövetkező!) problematikáját; a regény azt példázhatja, hogy az alkotói tudatban hogyan 44
