Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 11. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT HATÁR GYŐZŐ - Kabdebó Lóránt: Határ Győző írói pályaképe
Budapest, 1948 június 8. Köszönöm könyvét s a szívélyes dedikációt. Kiváncsi vagyok a verseire, hiszen több helyről hallottam már kedvező személyi közléseket magáról, s magam is olvastam egyet-mást az írásaiból. Nem tagadhatom, hogy egy kis idegenkedéssel, hökkenéssel kezdtem forgatni a szép kötetet; hogy az ördögbe ne?! Viszont belülről érdekel minden kísérletezés, mihelyt tehetség kezdi, s minden ellentmondás az észnek, ha ész és logika az ellentmondó. Szóval: csakugyan kíváncsi vagyok, s remélem, rá fogok jönni, miért ír ilyen különleges modorban, s főképpen, hogy miért ragaszkodik ehhez a modorhoz. Nem biztos, hogy megfejtem ezt a talányt, de az igen, hogy szeretném kiforrottnak, nyugodtnak látni alkotásmódját. Sárközinénál alkalmilag bizonyára látni fogom. Addig is sok jó munkát kíván és szeretettel üdvözli híve: Szabó Lőrinc Nemsokára, 1948. július 14-én Határ Győző már személyes együttlétükre hivatkozva emleget egy könyvet, „amelynek jó hasznát láttam": Delaporte. Egy despota személye körüli ember emlékiratai. A két ember, ha érintkezik, érti is egymást: Szabó Lőrinc politikai üldöztetése idején önéletrajzát, a Tücsökzenét írva különböző hangnemű naplókat, emlékezéseket forgat; a verseiben és regényeiben a zsarnokság létformájára kérdező ifjú író pedig tanulságosnak érzi a Napkirályról olvasottakat. A véletlen szerencse még egy lapot - valószínűleg az ezt megválaszolót - őrzi: Budapest, 1948. júl. 19. Kedves Uram! Kedves barátom, természetesen örömmel látlak, hiszen így szól a megbeszélésünk is. De egy kicsit későbbi időpontot kérek. Napok óta csak a rossz idő tart vissza: csónakon megyünk a Balatonra, a Sió csatornán át, s úgy látszik, ma délután mégiscsak elindulunk. Vissza: július végére. Akkor meg a klinika következik. A nap nem biztos, de megfogod hallani valakitől bizonyára, hogy már ott vagyok. (Sárközinétől!) S talán az volna a legjobb, illetve leghamarabbi dátum, ha ott keresnél: a beteg duplán örül a látogatóknak. Sokszor üdvözöl: Sz. Lőrinc A mester és a fiatal író barátsága szépen fejlődne, ha közben egymás után nem kapna az ifjabb drámai leckét a közép-európai sorsból. Először csak a látogatást zavarja meg egy kísértetlátomás szerű ijesztő véletlen: Szabó Lőrinc másik vendége Határ Győző büntetőszázadának parancsnoka, aki pár éve a Görömböly-Tapolcán megszökött rab halálos ítéletét olvasta fel. A második tragikusabb lesz: a történelem tevőlegesen szól közbe. A szívélyes közeledés ellenére a művek világa továbbra is távolságot tart. Igaz, Szabó Lőrinc is megírja a maga Kisértetszonátá]át, és leközli a Válaszban Határ Győző egy francia témájú elbeszélését, de érdeklődő fenntartásai továbbra sem szűnnek. Nemzedéki különbség, óvatos-félő távolságtartás a két kiközösített között? Kedves Barátom! Budapest, 1949 okt. 24. Köszönöm kódexedet, mulattam, már ahogy ilyesmin mulatni lehet, az ötleten, s szeretném, ha egy kicsit kitanítanál erre a munkádra, mert bizony nem nagyon értem. Egyébként is régóta adósom vagy a viziteddel. Elogy másrészt én teneked a meghívással, azt, kérlek, ne vedd rossz 40
