Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 10. szám - Podmaniczky Szilárd: Altatódal: vers
meg egy meleg kiflit reggelire. Átmentünk az állomásra. Házibuliból ment haza hajnalban mikor elaludt. A víz jólesett neki. Nevetett magán hogy csövesnek nézték pedig tudhatnák hogy ő nem az. Nincs ezeknek emberismeretük magukról sem tudják hogy kicsodák. Aki pénzt kér annak adni kell különben soha nem jön el a változás. Ott álltunk a pénztár előtt meleg volt bent és hipószag egy óra múlva indult a vonat. Az egész állomás üres a pénztárban sem ül senki mint egy eltúlzott filmes megoldás. Apád mit melózik? Kovács, egy japán cégnek dolgozik. Látod dagad a sztorid üres a pénztár lesz mit mesélni a következő bulin. Nevetett magán. Adtam neki rágógumit a friss lehelet miatt. Megjön mögénk egy újabb utas. Megjön végre a pénztáros is szendvicset fal telefon van a kezében
