Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 9. szám - Pál Zoltán: Nagy állambiztonsági irodalomkönyv - Jáger Margit kerámiái

Sándor elleni 1962-es koncepciós pert, továbbá Szabó Dezső híveinek meghurcoltatását.7 (Sajnálatos, hogy a mindkét ügyben fontos szerepet játszó, „Borisz" fedőnéven jelentő Nagy Péter irodalomtörténészről szóló Papp /stoim-tanulmányra nem hivatkozik Szőnyei, pedig kétszer is megjelent8, és mindkét változat elérhető az interneten.) Olvashatunk a Forrás 1984-es szekszárdi estjéről, ahol Hatvani Dániel főszerkesztő kifejtette, hogy „egy jó folyóirat nem a konfrontációt, hanem a konszenzust keresi", azaz a megyei pártszervekkel való jó viszonyt9, s elmerenghetünk azon, hogy minden kinyilvánított „békés szándék" ellenére mégis milyen intenzíven figyelte az állambiztonság a kecskeméti folyóirat munkatársait. Eltöprenghetünk azon is, milyen bizarr, hogy a szociográfia - mely a Forrás fő témái közé tartozott - nemcsak a Horthy-korban, hanem Kádár János Magyarországán is „ellenzéki" tudománynak számított.10 Oldalakon át lehetne még sorolni az érdekes, jelentős vagy kevésbé jelentős történeteket, sorsokat, drámákat, amiket a szerző igyekszik minél jobban bemutatni. A kanonizált írók/ költők éppúgy helyet kaptak ebben a munkában, mint a kevésbé ismert, nem kimondottan tehetséges alkotók. Fővárosiak és vidékiek, hazaiak és emigránsok egyaránt.

A két kötetben található névtengerben nem könnyű eligazodni, de a szerző nagyon dicséretes módon részletes, korrekt életrajzi jegyzeteket készített a korszak jelentős költőiről, íróiról, tudósairól, politikusairól. Ezek elhelyezése ugyanakkor meglehetősen véletlenszerű, az Ilia Mihályról szóló, hosszú alfejezet legvégén olvashatjuk csak a megfigyelt szerkesztő/irodalomtörténész életének és munkásságának összefoglalását.11 Szerintem jobb lett volna külön kigyűjteni, és a második kötet végéhez illeszteni a sok életrajzi jegyzetet, ábécérendben.

Szőnyei sokszor logikus következtetéseket von le a feldolgozott forrásokból, de nem minden esetben. A „Kilencek" nevű ifjú költői csoportosulás Elérhetetlen fold című versantológiájának 1969- es összeállításáról és megjelentetéséről pl. nem talált a szerző állambiztonsági forrást. „Eszerint nem volt emberük a Kilencek között és közelében, kiadói közegben mozgó informátoraik pedig ha tudtak is róla, nem tartották jelentésre érdemesnek ezt a próbálkozást "12 - írja. Csakhogy ez egyáltalán nem biztos. Nagyon is valószínű, hogy a politikai rendőrség nyomon követte az antológia sorsát, hisz a kilenc fiatal költő közül - finoman szólva - egyik sem tartozott a rezsim kegyeltjei közé.13 Az erről szóló dokumentumokat minden bizonnyal még idejében megsemmisítették az elvtársak, de Szőnyei ezt nem említi meg, pedig érdemes lett volna az iratpusztításokkal kapcsolatban hasznosítani az elérhető szakirodalomnak legalább egy részét.14 A szerző műve végén tér csak ki a dokumentummegsemmisítés témájára.15

Szőnyei láthatóan igyekezett objektiven, részrehajlás nélkül írni a különféle irodalmi irányzatokhoz tartozó írók/költők és értelmiségiek állambiztonsági ellenőrzéséről, megfigyeléséről, adott eset7 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 1. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 537-552. és 555-598.

8 Papp István: Kettős ügynök - Nagy Péter, Szabó Dezső és az állambiztonság. In: Kommentár, 2010/5. 18-29., illetve ugyanezzel a címmel. In: Lustrum. Ménesi út 11-13. Sollemnia aedificii a. D. MCMXI inaugurati. Szerkesztette: Horváth László-Laczkó Krisztina-Tóth Károly. Budapest, Typotex - Eötvös Collegium, 2011. 625-637.

9 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 2. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 406-407.

10 Pl. Uo., 596-599.

11 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 2. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 645.

12 Uo., 113.

13 Csontos: i. m., 7.

14 Pl. Baráth Magdolna: Az állambiztonsági iratok selejtezése, megsemmisítése. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve 2003. Szerkesztette: Gyarmati György. Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004. 255-279.; Révész Béla: „Itt tudás- és ismeretzavar van." Pallagi Ferenc meghallgatása az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának 1990. július 19-i ülésén. In: Betekintő 2011/1. sz. http://www.betekinto.hu/2011_l_revesz; Unger Gabriella: Ellenkultúra és állambiztonság. In: Trezor 3. Az átmenet évkönyve, 2003. Szerkesztette: Gyarmati György. Budapest, Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, 2004. 165-188.

15 Szőnyei Tamás: Titkos írás. Állambiztonsági szolgálat és irodalmi élet 1956-1990. 2. kötet. Budapest, Nórán Könyvesház, 2012. 1036.

109