Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - 110 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Tóth Menyhért: levelek, vallomások: közzéteszi: Sümegi György
Amikor elvégeztem a főiskolát, éreztem, nekem vissza kell mennem a falumba, hogy ott eljussak a dolgok igazi megismeréséhez. Fölvetődött a kérdés, mit csinálsz? Hát festek: festem az életet - mondtam. Az élet igen sokszínű és nagyon komor és komoly. Piros, kék, barna, fekete, zöld... hát ilyen az élet. Én ezt színekben tudom kifejezni leginkább. Na, de mi az, ami a tiéd, a te színed? - kérdeztem magamtól. Hát, nekem a fehér. Mindig a fehéret tettem olyan helyre, ahol a legtöbb értéket éreztem. Miért a fehéret? A gyakorlat közben kaptam meg a feleletet, a munka folyamán. Ha forgatok egy színes korongot, melyen vannak pirosak, zöldek, feketék és barnák, minél jobban forgatom, minél jobban aktivizálom, annál világosabb képet kapok. És ha a leggyorsabban forgatom, akkor fehéret kapok, és még fehérebbet. Tehát, minél nagyobb az akció, a forgás, a mozgás, annál világosabb a kép.-Amit elmondott, az ön életelvét fejezi ki. (...) Amikor szinte minden színről lemondott, s egyetlen színt látott, ez összefüggött a lelki centrifugális erővel, ami egy élet tapasztalata.- Igen, mivel nem lehet a végén kezdeni. Van a dolognak kezdete és vége. Jóllehet, látens állapotban, a fehér szín volt a kedvenc színem mindig. De hát kellett egy folyamatnak végbemenni, amíg eljutottam a fehérhez.- Megemlítendők a főiskolás években készített szénrajzai. Ezekben az években hallgatásifogadalmat tett.- Nálam nem egy szeszély vagy hangulat szülötte volt a hallgatás. Úgy éreztem, hogy hallgatnom kell, mert egyesek olyan kérdéseket tettek fel, ami ellen tiltakozott a bensőm. Éreztem, nem felelhetek ezekre a szavakra. Úgy látszik, a lényegre akartam rádöbbenni, azért kellett hallgatnom.- Hogyan tudott megbirkózni azzal a feladattal, hogy egyszerre részévé váljon egy paraszti életformának, és ugyanakkor egy más minőségű életet is építsen mellette?- Ez nagyon könnyen ment. Hiszen a paraszti világból jöttem, s volt egy bizonyos gyakorlatom is az életben. Eszem ágában sem volt, hogy fölülről nézzem a dolgokat, hanem hogy jobban közelebb tudjak férkőzni embertársaimhoz. Amit Vaszary mondott egyszer: „A tehetség az van, de az antennának nyitva kell lenni minden irányba. Ez emberi követelmény, mert a tehetség önmagában nem elég." Azt, hogy az én antennám mennyire volt nyitva minden irányba, azt most le lehet mérni munkásságomban, mely tanulságos számomra. Ezen múlik minden. Amikor visszakerültem Miskére, láttam, milyen kincsesbánya ez a hely a magamfajta ember számára. És akkor nagyon otthon éreztem magam.- Csontváry a grandiózus, reprezentatív tájban kereste az ember nagyságát. /.../ Önnél a „reprezentatív minőség" a fehér szín.- Vagyis a cél. Három elem kell ahhoz, három komponens, hogy maradandót alkossunk, értékeset, ne haszontalant. Első az analitika, az elemzés. Ez megment bennünket a félreismeréstől. Ha megvan bennünk az analitika szomja, akkor előbb-utóbb eljutunk a megismeréshez, és ez nagyon fontos. Mert ha nem így történik, akkor mindig újra kell kezdeni, tehát melléfogtam. in
