Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)

2014 / 9. szám - Weszely Tibor: Irodalmár matematikusok

ban szeretnek bölcselkedni... De ha lassan mozognak is hősei, ha vontatottak is jelenetei, nyelvének helyenként fel-felötlő költőisége méltó a dicséretre. Tragédiái a pesti írók figyelmét is fölkeltették; Kisfaludy Károly az egyik Bolyai-szomorújáték fölhasználásával írta meg legjobb tragédiáját: az Irénét."

1818 végén végül is kihirdették a pályázatok eredményeit. A kitűzött jutalmat sem Bolyai Farkas, sem Katona József nem nyerte el. A pályázat eredményéről nyomtatásban kiadott jelentés Bolyai három drámájáról, többek között, az alábbiakat tartalmazza: „ ... Poétái nyelve egynek sincs a beküldők között olyan, mint az övé, csak kár, hogy néhol felette buja növésű, nem tisztáit, nem szoros. Ezen íróról, sok természeti erejénél fogva azt kell hinnünk, hogy bizonyosan csak kritikánk nem léte s a más nyelven írottaknak általa elmulasztott olvasása - amint maga is vallja élőbeszédében - okozza drámai művessége hiányosságait. Állanak ezek ebben: Nem gondolkodott a drámai bog megkötéséről, mely az olvasó figyelmét nyughatatlan vágyásba ragadná, annálfogva nincs a bognak közepe, nincs feloldása, s így munkája mindenütt csak sima. Nem váltják fel egymást sebesen a várakozást, megelégedést, vagy fájdalmat okozó tettek, ehelyett személyei majd mindenütt hosszasan dialogizálnak, ... egyedül a gondolatok nagyságára nem ismer az ítélő jobb munkát."

Szépirodalmi munkái közé sorolhatjuk műfordításait is. Ezeket 1819-ben Maros- vásárhelyen jelenteti meg Pope Próba-Tétele az Emberről. Ánglusból fordítva. Más poétáktól való toldalékkal címen. A kötetben szereplő más poéták: Milton, Thomson, Gray és Schiller. Itt meg kell említenünk, hogy Alexander Pope Essay on Man című tankölteményét, Bolyai prózai fordítása előtt Bessenyei György is lefordította versekben, melyeket erősen átdolgozott. 1852. július 31-én a Marosvásárhelyre látogató Ferenc József császár üdvözlésére Szív-Hangok címen magyar, német és latin nyelven egy kis verseskötetet írt, melyet az uralkodónak a város kollégiumbeli látogatása alkalmából személyesen nyújtott át.

Bolyainak még a matematikai munkáit is áthatják az irodalmi színezetű szövegek. íme hogyan kezdi matematikai fő művét, a félezer oldalas Tentament:

„Két eltörülhetetlen jellemvonása van az Isten képének: az igazság és a szeretet; ezek a fény és a meleg, a halandó porban tündöklő örökkévaló Nap sugarának szálai, melynek világossága a végtelennek fellegein áthatolva, mind a külső, mind a belső világában magának az Ősképnek feltétlen szépségét hirdeti."

IRODALOM

Dávid Lajos: A két Bolyai élete és munkássága, Gondolat Kiadó, Budapest, 1970 Kozma Béla: Bolyai Farkas irodalmi munkássága, Emlékkönyv Bolyai Farkas halálának 100. évfordulója alkalmából, Marosvásárhely, 1957

Makkai Ernő: Sipos Pál és Kazinczy Ferenc, Erdélyi Múzeum Egyesület, Kolozsvár, 1944 Szénássy Barna: A magyarországi matematika története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1970 Woyciechowsky József: Sipos Pál élete és matematikai munkássága, Közlemények a Debreceni Tudományegyetem matematikai szemináriumából, VI. füzet, Budapest, 1932

93