Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 1. szám - 110 ÉVE SZÜLETETT TÓTH MENYHÉRT - Tóth Menyhért: levelek, vallomások: közzéteszi: Sümegi György
nagyobb, élőbb valóság a végtelenül hatalmas embernél? Ebből szeretnék valamit megéreztetni. Méghozzá úgy, hogy a vászonra vitt emberben a világból minél több legyen. Lehetnénk igazabbak, tisztábbak valamennyien. Segíthet ebben a művészet is: sajátos eszközzel a rádöbbentés.- Művei az absztrakt művészethez állnak közel. Mi a célja azzal, hogy elrajzolja az alakokat, feloldja a kontúrokat, s ilyen sejtelmessé, szinte lebegővé, megfoghatatlanná varázsolja a tárgyakat s az alakokat?- A művész, ha igazi, lehánt a műről minden feleslegeset. Kerüli a szájbará- gást, a valóság naturalista másolását. Úgy jeleníti meg, ábrázolja a világ dolgait, hogy közben újraértelmezi, újrateremti azokat egyéni látásának megfelelően.- Évek óta Tóth Menyhért „fehér korszakáról" írnak a kritikusok, s ezt vitatják a művészetkedvelők. Mióta tart ez, s mit is jelent tulajdonképpen?- Tíz éve. A fehér: szintézis; minden más szín benne van. Próbálják ki, forgassanak egy olyan korongot, melyre sok szín van festve egymás mellé. Mennél gyorsabb lesz a forgás, annál fehérebbé válik a látvány.- Amikor az Ön műveit nézzük, először úgy tűnik, semmi sincs a vásznon. Egyetlen fehérség az egész kép. Hosszan és alaposan kell szemlélni az alkotásait, hogy rejtelmeibe belelássunk. Vagyis meg kell harcolni érte. Az élvezetért, amit a mű megértése jelent.- Az a jó, hogy így van. Nincs gazdagabb öröm a megszenvedett örömnél. Még a pénzre is azt mondják: könnyen jött, könnyen megy. így van a művészet esetében is. A túlságosan hamar megértett mű hatása ugyanolyan hamar elmúlik. A fokozatos megértés, beleérzés nyomai mélyek; így az élmény maradandó lesz.-A fehér színt jelképesen is érthetjük?- Feltétlenül! A fehér nálam fegyver, méghozzá minőségi fegyver. Ugyanis van egy aggodalmam. Féltem a világot sok mindentől, elsősorban a háború gonoszától. A fehér: tisztaság, jóság, emberség. Vásznaimon ezt szegezem szembe a rosszal. /.../- Gyakran esik szó az ön egyedülálló, különös művészi világáról. Az sem lehet titok, hogy sokan nem értik meg alkotásait. Fáj ez a meg nem értés?- Nem! Vagyis nem magam miatt. Inkább őmiatta, aki nem tud értőm lenni. Alázattal élek ebben a világban, nem kergetem a dicsőséget. Inkább azonosulni akarok a dolgokkal. Állandóan elemzem, bírálom önmagamat, s amíg élek, így lesz ez mindig. Vallom, hogy állandóan tisztulhatunk, teljesebbek, emberibbek lehetünk. (Petőfi Népe, 1973. október 7. 5.) Kosa Csaba: PRÓFÉTA A SZÜLŐFÖLDJÉN Magában mindent kifehérít, gyolcsra mos: egy tiszta élet őszinteségével ragyogtatja fényesre az embert. Nap-arcúnak kell lenni mindenkinek - hajtogatja évtizedek óta.- Szereti Adyt?- Mindenek, mindenki előtt! Első verse, amely megrázott, A patyolat üzenete volt. 107