Forrás, 2014 (46. évfolyam, 1-12. szám)
2014 / 7-8. szám - Kántor Lajos: Hallgatni – sors?
it, az általa teremtett abszurditásokat panaszolják fel, a szerkesztőt szólítva meg. Például: „...a dokumentumos verziót teljesen elvetettem, pedig az összes könyvet, iratot, dokumentumot, publikációt és a több száz visszaemlékezést már betéve ismerem, ahogy a dokumentumok rabszolgájához illik. Elkezdtem írni egy regényt, vagy mit mondjak rá, egy emberről, akit ma látunk - abban a helyzetben, azokkal a problémákkal. Daniel idehurcolt elénk az életével, az egész életével egy csomó megoldatlan, eltussolt és mindenki számára kényelmetlen kérdést. A megtiport, mocsokká változtatott élet értékéről, a szabadságról, ami szinte senkinek nem kell, Istenről, aki egyre kevésbé van benne az életünkben, az erőfeszítésről, amivel kikaparhatnánk Istent az elkoptatott szavak alól, ebből az egész egyházi szemétből és az önmagára záródó hétköznapi életből." 2006. március 1-jétől ez év júniusáig ide jut: „Ahogy minden nagy könyvbe, ebbe is beledöglök." És még ugyanebben a hónapban, a munka végéhez közeledve, ezt írja Moszkvából: „Nem vagyok igazi író, és ez a könyv nem regény, hanem kollázs. Ollóval darabokat vágok ki a saját életemből, a mások életéből..." És ezekből a síkváltásokból, időjátékokból, az emszki gettótól a Golan-fennsíkig, Amerikától Moszkváig, az 1939-től 1996-ig összevissza ívelő történetekből összeáll a REGÉNY, 21. század eleji teljesítmény, oroszokkal, amerikaiakkal, németekkel, arabokkal, keresztényekkel és zsidókkal, boldogtalanokkal és megszállottakkal - a regény, amelyet elkerülni szinte lehetetlen. Körbeolvasás Most a legszívesebben felkérném Márai Sándort, Szabédi Lászlót, Vaszilij Grosszmant - és persze Ljudmila Ulickaját -, tartsanak velem, olvassák ők is végig a beidézett könyveket, az egymáséit és a sajátjaikat (újra), szervezzünk egy nagy kerekasztalt, ahogy ez manapság szokás. Ennek a rendkívüli kerekasztal-beszélgetésnek a végén valaki levonhatná a levonhatatlan tanulságot: milyen világból jöttünk, és milyen világba érkeztünk... (2014-ben.) 204
