Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SCHEIBER SÁNDOR - Barna Gábor: Adatok egy barátság történetéhez: Bálint Sándor és Scheiber Sándor egymáshoz írt levelei, 1948–1978
Csapody Miklós valószínűleg téved, amikor az ismeretség kezdetét az 1930-as évekre datálja.15 Ismeretségük, barátságuk egyik elindítója az volt, hogy Scheiber Sándor megküldte Bálint Sándornak az általa szerkesztett Keleti dolgozatok Löw Immánuel emlékére. Budapest, 1947. című könyvet, amit Bálint Sándor a Tiszatájban ismertetett Löw Immánuel emlékezete címmel.16 Löw emlékezetét Bálint Sándor annyira fontosnak tartotta, hogy egykori írását felvette A hagyomány szolgálatában. Összegyűjtött dolgozatok című könyvébe is.17 A fennmaradt levelezés Bálint Sándornak még magázódó, az udvariassági formákban mindenben megfelelő levelével indul, amiben 1948. április 25-én megköszönte Scheibernek a Löw-emlékkönyv és egy különnyomata megküldését. Scheiber Sándor a Vigíliának 1982-ben adott interjúban 1945-re vezette vissza. „Lőw Immánuel tiszteletében találkoztunk" - mondta. „Az általam szerkesztett, s 1947-ben megjelent Lőw-emlékkönyvről a Tisza tájba írt tanulmányt, amelyet A hagyomány szolgálatában című posztumusz kötetébe is felvett/'18 Scheiber Sándort tehát Lőw Immánuel kötötte Szegedhez, s ezáltal Bálint Sándorhoz is. Scheiber, a fiatal dunaföldvári rabbi 1944-ben került kapcsolatba az akkor már 90 éves szegedi tudós rabbival. Még ebben az évben Budapesten találkozott a deportált idős rabbival19, s ő búcsúztatta 1944. július 21-én a Farkasréti temetőben, majd pedig szegedi újratemetésekor, 1947. április 23-án, Szegeden.20 Lengyel András feltételezi, hogy személyesen ekkor találkozhattak először. Ez valószínűnek látszik. Bálint Sándor, aki Szeged néprajzának és művelődéstörténetének mindenese volt, kutatta, elismerte és szintén nagyra becsülte Lőw Immánuel munkásságát, valószínűleg jelen volt Lőw Immánuel újratemetésén. így hozhatta össze a két embert a zsidó folklór egyik nagy 20. századi alakja, a szegedi főrabbi, Lőw Immánuel. A szegedi Kálmány Lajos Kör 1947. július 20-án felolvasóülést rendezett „az időközben szegedi földben újratemetett Löw Immánuel emlékezetére, s ezen Scheiber Sándor tartott Löw Immánuel és a zsidó néprajz címmel előadást".21 Bár Péter László nem utal rá, nem kizárt, hogy ezen a felolvasóülésen jelen volt Bálint Sándor is. Nem kizárt, hogy a találkozás Lőw Immánuel szegedi újratemetésekor indította el a habilitációs eljárást, aminek iratanyaga sokáig lappangott, s az elmúlt hónapokban is csak egy részét sikerült megtalálnom a Csongrád Megyei Levéltárban.22 Eddig csupán a kari tanácsülés jegyzőkönyve vált ismertté Scheiber jelentkezésének befogadásáról az 1948. novemberi kari tanácsülésen, valamint Bálint Sándor és Trencsényi-Waldapfel Imre professzorok véleményes jelentése a jelölt munkásságá15 Csapody 2004a 487. 39. jegyzetben! 16 Tiszatáj, 1948. július-augusztus, 355-356. 17 Bálint 1981. 18 Bálint B. András: A Vigília beszélgetése Scheiber Sándorral. Vigilia 47 (1982) 11. szám, november, 824. 19 „Pályakezdésem büszkesége, hogy az arany és ezüst fejezetét a kilencvenéves szerző - mielőtt útjára bocsátotta Berlinbe, a Leo Baeck-emlékkönyvbe - elküldte az ország legkisebb hitközségébe, Dunafóldvárra, hogy átolvassam. -Erre és levelezésünkre utalt az 1944-es pesti, tragikus viszontlátáskor. Amikor az Aréna úti zsinagóga gyűjtőtáborához értem, épp mentőautóba emelték a deportálóvagonból kimentett, összetört, vak tudóst. Egy üveg meleg levest nyújtottam be neki. A kiéhezett aggastyán reszkető kanalazgatás közben megszólalt: »Jobb a levesed, mint az írásod.« Mindig haragudott apró betűimért." Scheiber 1994. 85. 20 Scheiber 1994. 80-85. Idézi őt: Lengyel 1999. 27. 21 Péter 2002a 85-86. Scheiber Sándor előadását közzétette a Folklór és tárgytörténet első kötetében. Scheiber 1977a. 22 Csongrád Megyei Levéltár VIII. 6. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara, 448/1948-49. 25
