Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 9. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT SCHEIBER SÁNDOR - Barna Gábor: Adatok egy barátság történetéhez: Bálint Sándor és Scheiber Sándor egymáshoz írt levelei, 1948–1978
Legkorábbi fennmaradt levélben (1952. I. 22.) Scheiber Sándor Térjék Lászlónak a szegedi ponyváról szóló bibliográfiáját keresi, s kéri Bálint Sándortól. Ekkorra Scheiber ugyanis már áttekintette a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárában (OSZK) őrzött teljes magyarországi ponyvaanyagot.6 Bálint Sándor 1952-ben arról tájékoztatta barátját, hogy az esztendő főleg a népi iparágak szókincsének összegyűjtésével telt el egy szegedi szintézis számára, már befejezte a szegedi paprika, papucs7 és talicska8 monografikus feldolgozását. Scheiber véleményét kéri arról, hogy valóban Lőw Immánuel applikálta-e a cidduk hedin-re a cinterem szót, és más magyar hitközségekben a magyar szó használata nem általános, így tehát a cinterem szó szegedi liturgikus fejleménynek tekinthető-e. 1955- ből fennmaradt levelében (3.) Scheiber az iránt érdeklődik, ki volt az a korai szegedi zsidó, akit Bálint Sándor megtalált, és mi volt a forrása? 1956- ban Bálint Sándor több adatot szolgáltat Scheibernek Arany Jánosról, a bolygó zsidóról, és ponyvákat küld neki tanulmányozásra. 1959-ben Bálint Sándor adatokat szolgáltat Zsótér Saroltáról, amire Scheibernek Mikszáthtal kapcsolatban volt szüksége (1959. március 5.). 1969-ben (5.) levelében válaszol Bálint Sándor kérdéseire bizonyos bibliabeli szakaszok értelmezésében. Mikszáthot és a bolygó zsidó témáját is érinti. Bálint Sándor adatokat ad erről és elküldi neki Varga Lajos verses ponyváját. Néhány évvel később (1972 - 7.) keresi és kéri Bálint Sándortól Szent Erzsébet csodájának párhuzamait. Bálint Sándor válasza negatív, nincs más adat (1972. december 15.). Következő levelében pedig (1974 - 8.) Arany Jánossal és a határkijelölés sajátos rítusával (megcsapatás) kapcsolatos adatokat kér ismét, amiket annak idején Bálint Sándor (1953) már megküldött neki. A következő évben (1975 - 9.) jelzi Bálint Sándornak, hogy Löw Immánueltől kiadta németül a Faunát és a Studien zur jüdischen Folklore című kötetet. Tudja, hogy ezek érdeklik Bálint Sándort, mert Löw Immanuel szegedi volt. Jól gondolta, mert a munkákat hamarosan kölcsön is kéri Bálint Sándor, mert kellett neki a Szögedi nemzet munkálataihoz, a Löw Immánuelről szóló fejezet megírásához (1975. IV. 17.). Scheiber elkérte egyik rádió-előadásának szövegét Bálint Sándortól, ám egy túl hosszú tanulmányának közlését visszautasítja. Nem tudjuk meg, milyen tanulmányról van szó, s hogy a kért rövidebb írás megjelent-e egyáltalán? Bálint Sándor minden szövegi beavatkozásra felhatalmazza. Utolsó fennmaradt levelében (1978. VI. 13.) Scheiber Sándor Arany János: A francia kakas című versére utalva keresi egy nyelvtörő párhuzamait, s műfaji besorolása felől érdeklődik. Bálint Sándor válaszát már nem találtam meg. A fenti konkrét szakmai tudományos kérdések mellett azonban a személyes hang sem tűnik el teljesen. Bálint Sándor értesíti Scheiber Sándort arról, hogy felkereste Löw Esztert9, Löw Immanuel Szegeden élő lányát, és nagyon tartalmas beszélgetést folytattak. Ugyancsak 1953-ban nagyobb összeget kért kölcsön Scheiber Sándortól, hogy ezzel segítse feleségét és fiát újonnan vásárolt budapesti házuk renoválásában. 6 Tudjuk, hogy ezt a hatalmas gyűjteményt 1956 utáni száműzetése idején Borzsák István (1914-2007) klasszika-filológus professzor katalogizálta! Térjék 1942. 7 A szegedi papucsról írott kismonográfiája megjelent: A szegedi papucs. Szeged, 1955. 8 Ismereteim szerint ez a munka nem készült el. 9 Lásd: Gyászbeszéd Patzauer Sándorné sz. Löw Eszter felett, 1974. január 27-én. Scheiber 1994. 85-87. 23
