Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 9. szám - Tóth László: „Régi ember új környezetben...”: Közelítések, futamok

valamelyik kötetembe is besorolt esszémben igyekeztem megrajzolni); az azóta eltelt esztendők azonban még inkább igazolták sorait: „tetten ért reményeinket sietve rakosgatjuk félre / érkezésünk sincs megtanulni amit ma még nem szabad / rothadást avar takar ha kínálnák akkor sem kéne / a lehetőség szemrebbenés nélkül elszaladt."

Régi történet a fenti, jelentősége már csak számomra van.

Jelentése viszont? Milyen jelentést lehetne keríteni hozzá?

Nem tudom, ha akarnám, valamilyet biztosan.

Most elég ide ennyi:

Chikán Bálint az idén tizennégy éve, hogy meghalt.

Sziveri János is már tizenhárom éve halott.

Katona Imre is lassan évtizede.

Emlegetett, Vigadó-beli négyesünknek már csak egyedül vagyok a túlélője.

Ki többszörös gyászát - mint Sziveri Állomás a végeken című versének „késő nomádja" - ez úton e futamom „csomagmegőrzőjére" bízza rá. (Dszerdahely, 130204)

15