Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 7-8. szám - Tandori Dezső: „Tavasz ide, tavasz át…”

három, harminchét ló közül megmondani, előre, akkor, olyan körülmények között, olyan állapotomban, annyi pénzért stb., melyiknek lesz az orra egy adott célvonalon épp elöl! Őrület, nem? Mikkel foglalkoztam!

Igaz, egy fontba, ötbe, tízbe, húszba. Jó. De ilyen összegekkel is hihetetleneket lehet veszteni. Egy kafkai mondás ide: „Ha volna egymilliárd forintom (ennek megfelelő uniós pénzem)", meséli magyar származású francia barátom, aki hazaköltözött (a csacska?), „és annak volna ennyi meg ennyi kamata" (jó, ha azt a képtelenséget vesszük, hogy mind bankban, és nem ma, később, hát ötvenmillió forint egy évre), „hát annak a századrészével se mennék ki Angliába lófogadni", mondja ez a barátom. Hm. Megértem őt. Magyarázza. Nekem ilyen fogalmaim nincsenek, de elhiszem neki. Napi 2-3000(!) fontot simán el lehet veszteni, s nem ötszázakkal játszottál. Hm. Eszembe jut szakíró ismerősöm, ő mondta: már csak a pultos kisasszony v. úr előtt is személyesen szégyelli magát, hogy a pénzért, amit - rá van írva reája! - oly keservesen keresett, így elveszítgeti.

Ez nekem elmélet. Egy dolog fix: kiadói „félreértés" folytán 130 ezer és 20 ezer forintot élből elveszítettem. Hagyjuk. Nem lóversenyen. Műfordításon.

Visszanyerhetetlen.

S akkor még a közművek! Reméljük a legjobbakat.

Ez lett ez az év, és még csak június vége van.

*

Remélem, vallásos érzületében nem sértek meg senkit, igyekszem finoman fogalmazni:

Ezt az életet

az isten is megcseszte.

S akkor még nincs is!

(Egy ateistának, haha.)

*

Vagy „s akkor még ő nincs" etc. íme, az esztétikum, a műfordítás kérdése. Hányféle szórend (Arany J.), hányféle mindenféle, s mindig egy kis árnyalati gazdagodás-szegényedés. Ez a mi gazdagságunk, íróké; s ez a szegénységünk is.

*

„Kétségtelen, hogy üzleti alapon kell állnia az irodalom nagy masszájának. Eladható művek kellenek", mondja valaki.

Jó, én ezt a mondást megveszem. De nem kell hozzá Mészöly Miklósnak lennem, hogy azt kockáztassam meg: épp az igazi irodalom fogja kárát látni ennek. Túl sokszor kiált piaci sikert (farkast) a pásztorgyerek, túlságosan rákap a magyar irodalom a sikerszempontra. De hát érdekel is engem!

Az említett csodálatos lókifejezés-szótárt olvasgatva szegény jegyzetanyagom készítéséhez (Lóverseny; ERI Könyvkiadó, megjelenőiéiben), olvasom ezt is, a bukmékerségről.

81