Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Energiák erőterében: Kodolányi Gyula: Szóló hangra

is abban látja: „...alig akad író kortársai közt, aki úgy tudta szeretni, hitelesen és tartással csodálni a másik emberben a jót, a tehetséget.” (83. old.)

De van szava az ész, a logika kristálytiszta járásáról is, amely éppen olyan jellemzője a Szabó Zoltán-i írásművészetnek, mint a szeretet: „kristálytiszta precizitás és aritmikus arányérzék." (Szem, szív és epe - Szabó Zoltánról, Szabó Zoltánról - négy kis tételben)

Oláh János gazdag, szövevényes világát három tételben foglalta össze. Az első tételt még 1985-ben írta meg, címe: Sámán félszáműzetésben, de az nem jelenhetett meg. Hogy is jelenhetett volna meg, amikor az Elérhetetlen fold szerzőjét éppen csak megtűrte a diktatúra. A Kilencek írócsoportjának markáns képviselőit minden eszközzel megpróbálták belső emigrációba kényszeríteni. Sajátos módon lett így Oláh János sorstársa Szabó Zoltánnak. A külső emigráció a belsőnek.

Éppen emiatt egyfajta tetemrehívás Kodolányi Gyula írása. A gáncsoskodások, a ferdítések, a sunyi elhallgatások margóra szorítottak egy nagy formátumú tehetséget. Szerencsére itt, ebben a három tételben kibontja Kodolányi a költő, a prózaíró, a drámaíró Oláh János minden szép, nagy kezdését, műfaji újítását, eredményes stíluskísérleteit. A zeneművek struktúráját véljük felfedezni, amikor irodalomtörténeti események, kiadások, betiltások krónikája után felbúg, mint egy fúga, a költőként alig ismert Oláh verseinek mindmostanáig legszebb jellemzése: „Oláh János természetverseiben ... nemcsak az anima forrása buzog fel apadhatatlanul, hanem ez a másik erő is, a hely géniusza, ami hazává alakítja a tájat, s az otthontalanság érzését egy nagyobb honosság védőszárnyai alá vonja." (219. old.)

Szebben, elszántabban kevesen építették szavakból, eszmeszilánkokból, górcső alatt tisztaságvizsgálatnak alávetett gondolatokból azt a hazát, amit Illyés Gyula a magasba helyezett.

Van aztán Kodolányi Gyulának egy olyan szférája, amely nem tanulmány, hanem vaskos könyv témája lehetne. És ez a politikum.

Nem politika, mert vallomása szerint soha nem akart politikus lenni, de az események belesodorták, a szükség muszáj-Herkuleseket szült, hisz az átkosban nem nőhetett fel egy olyan fiatal nemzedék, akik rendszerváltáskor kezébe vehette volna az ország kormányzását. Több kelet-európai országban írók, költők, művészek állták kezdetben a vártát.

Kodolányi a rendszerváltó Antall-kormány és a miniszterelnök külpolitikai tanácsadója lett.

Nem ok nélkül esett rá a választás. Csak felsorolással lehet egy recenzióban jelezni, milyen sorsdöntő eseményekben vett részt, milyen veszélyes feladatokat vállalt el még a Kádárdiktatúra megbukása előtt: Kallós Zoltán, erdélyi folklórtudós letartóztatása elleni tiltakozás, Király Károly iratainak Nyugatra csempészése, Janics Kálmán és Duray Miklós nemzetiségi harcosok küzdelmének fölkarolása, s ami talán a legkevésbé ismert: részvétel Bibó István iratainak angolra fordításában és kimenekítésében az országból. Küzdőtársa sok ilyen ügyben természetesen Csoóri Sándor volt (Egy titkos élet mélyáramai - Bibó István és Bemard Crick, Elnémult telefonok - Csoóri Sándor 80. születésnapjára).

És mint a kormány tagja? Mint külpolitikai tanácsadó?

Legjobb külpolitika a jó belpolitika - tartja a közmondás. Ha rendben van egy államférfi szénája otthon, könnyen evez a külpolitika vizein.

Kodolányi Gyula legnagyobb kultúratörténeti érdeme, hogy bajtársaival, Csoóri Sándorral, Sára Sándorral, Zelnik Józseffel megteremtik, létrehozzák a nemzet egységét szolgáló, nagy missziót vállaló Duna Televíziót (A Duna Televízió megteremtése).

A felsorolt írások jobban hasonlítanak krimikre és sci-fi történetekre, mint higgadt, finom, hűvös esszékre. Mindenekelőtt azokhoz a generációkhoz szólnak, amelyek szinte semmit sem tudnak a rendszerváltást megelőző súlyos vajúdásokról, heroikus, egyéni és csoportos vállalkozásokról. Vértelennek nevezik ezt a forradalmat, de az állásvesztések, bebörtönzések, folyóirat- és kiállításbetiltások, megcsonkított szövegek sokasága volt a nyitánya, előjátéka 1989-nek, a fordulatnak.

S amikor az Antall-kormány megalakulása után legálisan lehetett nemzetpolitikussá Kodolányi Gyula, mindenekelőtt a nyugati kapcsolatait használta föl minden magyar érdek fölkarolására és népszerűsítésére. így válhatott a jó és pozitív országimázs egyik alakítójává, formálójává.

98