Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - „ami a székely nyomorúságot illeti”: Markó Bélával beszélget Kőrössi P. József
között az a dolga, hogy különböző okokból elfelejtett vagy ki nem adott erdélyi írókat kiadjon. Wass Albert műveit is ebből a megfontolásból kezdte megjelentetni a Mentor. Az az igazság, hogy az egyik regénye, a sokat emlegetett A funtineli boszorkány egy kései Jókai-utánérzés, de végül is elolvasható, ha valaki romantikára vágyik. És erről van szó. Wass Albert elolvasható és elfelejthető. Még akkora írói ereje sincs, mint Nyírőnek. Wass Albert politikai kihasználásához és felhasználásához a román tiltakozás vezetett. Ha a románok békén hagyták volna, a magyarok részéről sem lett volna olyan heves az ellenállás, ennyire nem lett volna fontos. Ebből alakult ki a kultusz. Lászlóffy Aladárnak volt egy verse, ami valami ilyesmit mond, kicsit szabadon: mutassátok meg a költőket, akiket szerettek, és megmondom, kik vagytok. így van ez a mi erdélyi közéletünkkel is. Mutassátok meg az írókat, akiket olvastok, és megmondom, kik vagytok. De azért nem Wass Albert vagyunk. Ami ma a Wass Albert-életmű kiadásával történik, az elfedi a valós és fontos erdélyi értékeket. Kuncz Aladárról is beszélni kellene, akinek a transzszilvanizmusa különbözik a Kós Károlyétól, és alig-alig ismerik, nemhogy benne lenne valamiféle értelmiségi köztudatban. Bálint Tibor is ízig-vérig erdélyi. Lehet azt mondani, hogy a Zokogó majom sajátosan kolozsvári regény, de természetesen fontos erdélyi regény is. Urbánusabb persze, mint ahogy sokan elvárnák az itteni irodalomtól. Nagyon jó a rövidprózája az erdélyi irodalomnak. Bodor Ádámon kívül a többieket ki ismeri? O is így kezdte. Dsida Jenő összes verseit, Láng Gusztávék munkája nyomán, a Savaria University Press kiadója hozta ki 200 példányban, amiből csak a kolozsvári és a marosvásárhelyi könyvbemutatón eladtak 60-80 példányt. Áprily sokkal jobb költő, mint amennyire ma tartják. Volt Aprily-kultusz is, rövid ideig, aztán az is elmúlt. Az embert mosolyra fakasztja, hogy az erdélyi ünnepi események nagy részében előáll egy iskolás fiú vagy lány, esetleg egy amatőr előadó, és elszavalja Wass Alberttól az Üzenet haza című verset. Ennek az a refrénje, hogy „a víz szalad, a kő marad". Azért fakaszt mosolyt, mert ez a gondolat azonos egy fontos román közmondással. Nem a miénk. Románul a közmondás úgy hangzik, hogy „apa trece, pietrele rámán", ami plasztikus kifejezője a román mentalitásnak. Lelkesen idézzük, mintha a sajátunk lenne.- Lehet-e tenni az egészségtelen kultusz ellen? A költőt is kérdezem, aki erősebben szólhat, hangosabban vagy megérintően, és hitelesebben, mint a politikus.- Nincs receptem, de azt hiszem, lehet a folyamatokat befolyásolni. Olyan illúzióim nincsenek, hogy radikálisan meg lehetne változtatni a már elindult történéseket, ami a kultuszt illeti. Ebben a pillanatban, Erdélyben az értelmiségiek, a gondolkodó emberek túlnyomó többsége tudja, hogy együttélésre vagyunk ítélve. A románokkal való együttélésnek az útjait, módjait kellene kialakítani. Egyenlőként, partnerként kellene velük együtt élni. Ugyanakkor van egy óriási, ettől a racionális valóságlátástól - sokszor ugyanannál az embernél - elszakadó érzelmi igény arra, hogy a román-magyar szembenállást felmutassuk, és egyfajta erős retorikával, a románokkal szemben, sőt a románok ellenében határozzuk meg az identitásunkat. Ez is érthető. Szeretném kihangsúlyozni: ugyanaz az ember, aki hajlamos arra, hogy elszakadjon a mindennapok valóságától, nagyon jól tudja azt is, hogy a hétköznapokban keresni kell az együttélés lehetőségeit. Ezt a kettősséget kell jól látni, hogy megtaláljuk az ellenszerét, és egészséges kultuszokat tudjunk kialakítani. Itt van, ismét mondom, Kós Károly. Néha már-már engem is irritál az, hogy - például Tőkés László, de nem muszáj nevesíteni - általában Erdélyben nálam retorikájukban mindenképpen radikálisabb, időnként szélsőségesen megnyilatkozó személyiségek szívesen idézik Kós Károlyt és a Kiáltó Szót, bár annak csak egyes vonatkozásait emelik ki. Viszont ez bizonyítja, hogy Kós Károly életműve alkalmas lenne arra, hogy magyarok és magyarok 72