Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Ócsai Éva: Az Orbis pictus 100 verse

reite meg: a mítoszok által, amelyek az individuum fölött állnak, az alanyuk pedig általános, örök és mindenkit magába foglal; a ritmus és a kép egymásra hatásával a gyerekverseken, mondókákon és ritmusgyakorlatokon keresztül, valamint az olyan kísérletekben, mint a Le Journal és az Orbis pictus. Ezeknél azonban eredményesebb kísérletekként értékelte a hosszúénekeket és a játékverseket, ezért az Orbis pictus elemzését nem tartotta fontosnak.11 Tüskés Tibor szintén úgy értékelte a ciklust, hogy nem a legkiemelkedőbb, hanem a könnyen megközelíthető versek közé tartozik (a Magyar etűdök, a Rongyszőnyeg, az Ócska sírversek, az Egysorosok verseivel együtt) a „kiemelkedő csúcsokkal" és az „óriási tornyokkal" ellentétben, amelyek közé a többtételes versopuszok és versszimfóniák sorolhatók.12

A ciklus előzménye Weöres Sándor Dalok Naconxypan-ból (1939-40) című ciklusának húsz verse, és ez szintén olyan négysoros strófákból áll, amelyekben 11 és 10 szótagos sorok váltják egymást. A Gulácsy Lajos képei által ihletett ciklus megírását követően, és annak folytatásaként 150-160 azonos szerkezetű verset írt, amelyekből végül 100-at választott ki az Orbis pictus ciklusba 1952-ben.13 Bata Imre úgy vélte, hogy a ciklus Weöres Sándor azon kompozíciói közé tartozik, amelyeket szimmetrikus szerkezetűre formált, ellentétben például a Rongyszőnyeg vagy a Magyar etűdök ciklussal.14 Véleménye szerint a 100 vers úgy tagolódik, hogy hét, címmel ellátott vers után három olyan versszak következik, amelynek egy közös címe van. Ez a 7-3-as tagolás 10-szer ismétlődik meg. Az elemzés során látni fogjuk, hogy a versek tematikusán nem követik ezt az elrendezést.

A számok szerint történő elrendezés összefüggésben állhat azzal, hogy a görög püthagoreusok vallási, filozófiai és metafizikai elgondolása szerint a számok a kozmosz harmonikus törvényeihez jelentenek kulcsot, ezért az isteni világrend (harmónia mundi) szimbólumai. Részben a zene és a számok között felfedezett összefüggések alapján pedig úgy vélték, hogy minden forma számokon keresztül kifejezhető.15 Weöres Sándor az Orbis pictus keletkezésének ideje alatt ismerkedett meg Hamvas Bélával, a Medúza (1944) című kötete megjelenése után, amelyet Hamvas méltatott16, és a költőre jelentős szellemi hatással volt Hamvas tradicio- nalista szemléletmódja. A Scientia sacra című kötetében Hamvas a számelméletet (vagy számmisztikát, számmetafizikát) az őskori népek által ismert tudományként határozza meg, és az archaikus számot olyan érzékelhető elemi valóságként írja le, amelynek isteni, szellemi és természeti jelentése van, ezért metafizika, idea és kép rendelhető hozzá. Olyan kulcsnak tekinti, amellyel az anyag titkait a szellemi értelem ki tudja nyitni, létezésüket meg tudja mutatni, vagyis a látható és

11 Kenyeres Zoltán: Tündérsíp. Budapest, Szépirodalmi Kiadó, 1983. 131., 210.

12 Tüskés Tibor: A határtalan énekese. Budapest, Masszi Kiadó, 2003. 116.

13 Domokos, Egyedül mindenkivel. 34. és Bata Imre: Weöres Sándor közelében. Budapest, Magvető Kiadó, 1979, 61.

14 Bata, Weöres Sándor közelében, 62.

15 Hans Biedermann: Knaurs Lexikon der Symbole. München, Verlag Droemer Knaur, 1998, 497.

16 Hamvas Béla: A „Medúza". Diárium, 2. 1944. 21-23.

19