Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 6. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT WEÖRES SÁNDOR - Pethő Ildikó: Weöres-variációk

nem szemantikai jellegű megértés"7-t. Ahogy intelligenciánk sem csupán egyféle (értelmi) van, megértésünk is csak azáltal lehet teljesebb, ha a többit is hagyjuk érvényesülni, olykor akár az értelmi rovására.

Abban valószínűleg már sokan egyetértünk, hogy Weöres költészetének megértésére tett kísérleteink során folyamatosan beleütközünk a kimondhatatlanba, a megfoghatatlanba, a nyelven, időn és téren túli tartományokba. Ez egyálta: Ián nem baj, inkább biztosítja a sokféle próbálkozás, megközelítés lehetőségét számunkra. Tandori Dezső írja, hogy „Weöres a megfoghatatlant helyezte el szellős helyén, nem zárta he, meghagyta nyitottnak".8 Ez a nyitottság akár olyan, az irodalmitól meglehetősen távolinak tűnő, matematikai megközelítést is megenged, mint amilyen Készéi Ernőé Weöres kombinatorikus verseiről.9 (Amint látni fogjuk, egy ilyen megközelítésnek is lehet azonban az irodalom számára hozadéka.) A cikk írója két verset vizsgál: a Téma és variációk címűt és a Tenger felhő kezdetűt. A matematika nyelvén írja le szerkezetüket, táblázatokba rendezve a nem változtatható elemeket, valamint a szabadon kombinálható elemeket, a szabadon választható permutációkat. Kombinatorikai elemzéssel megadja a Weöres által használt szabályok betartásával generálható lehetséges versek számát, ami elképesztően nagy (a Téma és variációknál közel tíz a hetvenegyediken, a Tenger felhőnél közel tíz a huszadikon). A Téma és variációk 12 szó 12 különböző permutációja, a hagyatékban fellelt és a hatvanas évek legvégére datált Tenger felhő 7 szótag különböző permutációja 7 verssorban elrendezve. (Lehet, hogy Weöres sosem volt jó matematikából, de a versek tanúsága szerint agya képes volt a számítógépet meghazudtoló működésre.) Mivel matematikailag mindkét vers ugyanazt a mintát követi, a cikk írója szerint lehetséges, hogy a Tenger felhő kezdetű vers hibásan került kötetbe, mivel a variáció logikáját tekintve két hibás szótagot is tartalmaz a kötetben megjelent vers szövege (2. sor: szánkő szánhő helyett és 7. sor: tenfel tenszán helyett).

Zenei megközelítésben10 árnyaltabbá válik a versek szerkezetének pusztán számokkal leírható mintázata. Az előbbiekben említett rövidke vers már-már a szeriális kompozíció felé mutat. Természetesen teljes azonosságról nem lehet szó, hiszen a dodekafon széria tizenkét hangja helyett a versben csak nyolc szótagot/ „hangot" találunk soronként. De ami matematikailag hiba, zeneileg is az, mivel a sor szabálya szerint a sorban egy hang csak egyszer fordulhat elő, s addig nem ismétlődhet, amíg az összes hangot egyszer meg nem szólaltatja a szerző. Azonban a sor elve, s ahogyan Weöres meglepetésszerűen kombinálja a szótagokat sorokká, nagymértékben hasonló.

Weöres a variációt lírai életművében mindvégig dinamikus szövegszervező elvként használja. A variáció fontossága annak értelemadó szerepében ragadha7 Lapis József: Uo. 84.

8 Tandori Dezső: Utó-köz (Tiszta órán). In: Parnasszus, 2007/4., 45.

9 Készéi Ernő: Weöres Sándor kombinatorikus versei. Természettudományi Közlöny, 2008/1., 13-16.

10 A variáció jelenségével és az életmű számos más zenei vonatkozású kérdésével részletesen foglalkozom A zenei elv, zenei műfajok és kompozíciós technikák Weöres Sándor költészetében című doktori értekezésemben. Az itt kiragadott példák természetesen csak az egész kérdéskör ismeretében nyerik el valódi értelmüket, helyüket az életműben.

8