Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 1. szám - Tőzsér Árpád: Varjak az Akasztóhegyen : Naplójegyzetek 2002-ből

őket, s láttad valamennyi arcukat. - De hát ezek a jelzők, minősítések ma már közhelyek, a két háború közötti kort és kultúráját ért kritikairodalom közhelyei, de ha a kort és kultúráját feltámasztják, akkor kritikája és kritikájának közhelyei is feltámadnak.

Október 1. Mintha mókuskerékben pörögnék: délelőtt még az írószövetség Bajza utcai tanácstermében ültem (választmányi ülés volt), délután ötkor már a pozsonyi Magyar Intézet előadótermében hallgattam a Hollóidő című regényéről értekező Szilágyi Istvánt. Budapest és Pozsony nemrég még fényévnyi távolságra volt egymástól, mára elképesztően lerövidült az út közöttük! Végül még megérjük az egykori pozsonyi mérnökök jövendölésének a teljesülését. A múlt század hatvanas éveiben, tehát még a szocialista antivilágban néhány szlovák inzsellér ugyanis azt vizionálta, hogy egykor Pozsony mint Közép-Európa mértani közepe, a terület fővárosa lesz, s gyorsvasutak kapcsolják majd hozzá Budapestet és Bécset. - A választmányi ülésen Aczél Géza ült mellettem, súgva újságolta, hogy a Művészeti Akadémián, Tolnai Ottóval és Buda Ferenccel egyetemben, Kossuth- díjra javasoltak. Erre hirtelen úgy megnőtt az öntudatom, hogy a 2001-től szintén Kossuth-díjas Szilágyi Pista kitűnő regényéről folyó vitában tettem néhány kritikai észrevételt. De elmondtam azt is, hogy a nagyrabecsült kolozsvári kollégának sikerült bebizonyítania: Erdélyben és Magyarországon már a nyelvújítás előtt is magas strukturáltságú magyar nyelv és szellemiség létezett. Művének, a Hollóidőnek a 16-17. században, a török időkben játszódó meséje ugyanis egy csodálatosan archaizált, gazdagon rétegzett nyelvet, és ezen keresztül egy teljes magyar univerzumot működtet, sikeresen. - Szilágyit egyébként Grendellel egykorúnak sejtettem. Nézem a lexikont: 1938-ban született, tehát hatvannégy éves, majdnem velem egyidős.

60