Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 5. szám - A 90 ÉVES TÓTH ISTVÁN KÖSZÖNTÉSE - Bartha Ákos: Közelítések a szociográfia fogalmához

Steinmetz a szociográfia monografikus vonalát az általa erősen kárhoztatott földrajztudósokhoz, közelebbről a természeti földrajzhoz kötötte, mely tendencia Magyarországon sem volt ismeretlen. Sőt, a két világháború között az emberföldrajz előretörésével még határozottabbá vált a szociográfia geográfiai kapcsolata. Teleki Pál munkássága3 mellett érdemes kiemelni a kevésbé ismert, Milleker Rezső vezette debreceni műhelyt.4 Az elsősorban szervezőként jeleskedő professzor a debreceni egyetem földrajzi intézetében - a természet- és társadalomtudományok összefüggéseit hirdetve - már a húszas években hozzálátott az ország (gondjainak) feltérképezéséhez. Alapkoncepciója, hogy „az elharapódzó idegen szeretet", a „nemzetietlenség" ellen „a szeretet rózsás szemüvegén át" kell szemlélni a honi viszonyokat.5 Bár a szélsőségek elítélése mellett teret engedett bizonyos kritikus hangoknak, jobbító szándéka a népi írókkal ellentétben nem próbálta az adott hatalmi viszonyokat feszegetni. Megoldási javaslatokat pedig a deklarált cél („minden károsnak orvosságát megtalálni"6) ellenére nem tartalmaztak a dolgozatok. Mégis, ez a fajta honismeret kis túlzással a Magyarország felfedezése népi kezdeményezésének egyfajta konzervatív előképeként is értelmezhető, mivel Milleker 1928-ban egy fotópályázat kapcsán (bár csupán néprajzi gyűjtés céljából) már az „Ismeretlen Magyarországról" értekezett.7

A Teleki-Milleker-féle irány jól láthatóan kapcsolódott a Horthy-korszakbeli hivatalos állásponthoz. Tulajdonképpen „hivatalos" falukutatónak nevezhetünk mindenkit, aki a szociográfiai tevékenységet hivatalból űzte, így többek között az ún. szociális tanácsadókat, a közegészségügyi szakértőket és a politikailag pozícionált társadalomtudósokat is. Közös nevezőjük a Horthy-rendszer iránti, egzisztenciális függésükből is következő hűség. Ez a hűség közel sem jelentett kritikátlan attitűdöt, ám a Németh László által említett „Rubicon", a radikális földreform tabu volt számukra.8 A kormánykörök álláspontja Kertész János 1943-ban kiadott kismonográfiájában („

Magyar szociográfia") nyert

fia 1930-1938, Bp., Gondolat, 1985, valamint legújabban: Bognár Bulcsu, A népies irányzat a két háború között, Bp., Loisir, 2012.

3 Telekihez lásd: Ablonczy Balázs, Teleki Pál, Bp., Osiris, 2005, 335-345.

4 Millekerről: Süli-Zakar István, Milleker Rezső professzor élete és debreceni munkássága, Debrecen, Kossuth Lajos Tudományegyetem, 1995. Milleker népkutató műhelyéről: Bartha Ákos, Egyetemi falukutatás a két világháború között Debrecenben, Gerundium: Egyetemtörténeti Közlemények, 2010/1., 51-53.

5 Milleker Rezső, Honismeret, 1924 = A Debreceni Tisza István Tudományos Társaság Honismertető Bizottságának Kiadványai (továbbiakban: Honismereti Kiadványok), I—II. A legrészletesebb (mintegy 190 oldalas) falumonográfia ebből a műhelyből: Iványi Béla, Göncz szabadalmas mezőváros története, 1926 = Honismereti Kiadványok, I—II. Néhány további szociografikus munka: Márton Béla, A Nyírség mezőgazdasági élete, 1933 = Honismereti Kiadványok, VII-VIII., Uő, Érkeserő leírása, Intézeti Közlemények, 1943/15., Kiss Lajos, Földművelés a Rétközön, 1929 = Honismereti Kiadványok, V-VI., Csávás István, A Nagysárrét monográfiája, Intézeti Közlemények, 1941/6., Giday Kálmán, Adatok Mikepércs község életéhez, Intézeti Közlemények, 1942/7., Szeremley József, Kőszeg, a nyugati végvár, Intézeti Közlemények, 1942/10. Általános problémákról: Szalánczi Károly, Néhány magyar fóldmívescsalád-típus élete számokban, 1932 = Honismereti Kiadványok, V-VI. és Sághy Ferenc, A tuberculosis geográfiai eloszlása Csonka-magyarországon vármegyék szerint, különös tekintettel a lakóházak minőségére, 1928 = Honismereti Kiadványok, III—IV.

6 Milleker, i. m., 12.

7 Milleker, Ismeretlen Magyarország, Iskolánkívüli Népművelés, 1928/2., 93-94. és 1929/5., 211-212. Az adatgyűjtést egyébként külön kérdőívek segítették. Kiséry László, A csonkamagyarországi Bodrogköz, 1935 = Honismereti Kiadványok VII-VIII., 25.

8 Németh gondolatmenetéhez: Magyarország, 1935, május 4, 5.

93