Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 5. szám - Kurdy Fehér János: Kafka és Rilke a Duna-parton; Álomkisasszony támadása; Táncrend

Bedől a fény.

Majd felszívódik a homályban.

A tér órája és az idő robbanása.

Pont a másikban látja a magát kiadó jelet. Ettől a pontatlanság.

A szakadás, a felhő, a zúdulat

és a többi koordináta, és korrektúrajel.

Ha mész, de inkább maradsz.

Ez elvágyódó maradásod.

Egyben megkezdett utazásod.

Ellenséged és barátod.

Tudod, hogy nem lehet, mégis azt vágyód, megkülönböződjék amit elveszítesz attól, amit megtalálsz.

Ha még hiányzik valami törd szét, ami van,

hogy jusson annak is

akitől elveszed és

maradjon annak is, akinek adsz.