Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Fried István: Bolyongás egy/a labirintusban

üresjárat. Csáky Móric22 több ízben fölemelte szavát az egyoldalúságok ellen: meghatározott időszakokban népcsoportok és kultúrák heterogenitása mellett hangsúlyozandó a Habsburg Monarchia egyes országainak, királyságainak „pluralitása"; és az egységes, holisztikus tendenciák a XVIII. század végén, II. József intézkedései révén „ébresztették föl" az autochton, pluralisztikus (nemzeti) hagyományokat, amelyekre fokozatosan egyre inkább építettek a nemzeti ideológiák, amelyek a széttartó, ám a saját berkeikben konfliktusoktól mentes nemzeti társadalmat célozták meg, türelmetlenek lettek, nem tűrvén az idegennek véltet, azt mintegy szisztematikusan kikülöníteni törekedtek. A XIX. században lett általánossá, hogy a nemzeti mozgalmak arra irányulnak, hogy - mintegy pluralitástól mentes - nemzetállamokat hozzanak létre, ez hirdettetett meg a „fejlődés" legmagasabb fokául, ennek megfelelően kapta a(z irodalom-) és a művészettörténet, a történetírással együtt feladatát, hogy igazolja e célt. Persze, a komparatisztikák átvilágíthatják az egymás ellen irányzott ideológiák, ideologikus alkotások irodalom- és történetszemléletek párhuzamosságait, sőt érintkezéseit, egymástól kölcsönzéseit, de azt is, hogy a följebb Csáky Mórictól holisztikusnak nevezett elgondolásokkal szemben miként élt tovább, szerveződött, formálódott egy (több) alternatív ajánlat. Nem pusztán a látványos politikai, gazdasági, kulturális közeledés, kiegyenlítődés olykor szintén ideologikus megfontolásai fogalmazódtak meg, hanem egyrészről mindenféle nemzeti nagyelbeszélés mellett, velük szemben léteztek másfajta „szólamok", amelyek hagyomány konstrukciója eltért a nemzeti teleoló- giától, másrészről a nemzeti nagyelbeszélések megkérdőjelezése, egyesek látványos bukása helyet biztosított a különféle újabb elméleti irányok által körvonalazott szemléletnek, ilyen például a posztkoloniális elmélet, ilyen már föl-fölhangzott a hermeneutika bizonyos képviselőinél, az egészelvűséget és a logocentrizmust megkérdőjelező dekonstrukciós teóriában és így tovább. Mindazonáltal mégsem lehet szó régebbi rossz és újabb jó szembeállításáról, az ideológia- és gondolkodástörténet nem egyenes ívű fejlődéssel jellemezhető, s bár egy naivabb fejlődéshit sosem igazolódott, a „fejlődés" eleve korlátozott keretek között bizonyult használhatónak (technikai fejlődés, például), éppen a kelet-közép-európai régió viharoktól megtépázott története, az önazonosság makacs, szenvedélyes, zegzugos vidékre vezető, nemegyszer labirintusos története arra int, hogy ezt a történetet, mint a történeteket általában, ne statikájukban, hanem dinamikájukban, állandó alakulásukban szemléljük, az állandóságot figyeljük a változásban, valamint - ennek megfelelően - az állandóság ideiglenes érvényességét, kényszerű vagy akart változás-„igény"-ét. A régió- képződés feltételei ki voltak téve a „történelem" változásainak, az egyediségről, a „nem- zeti"-ről, önépítésről alkotott ideologémák elterjedtségének, illetőleg a nagyobb egységen belüli részleges elkülönülés és csoporttudat viszonyáról szőtt nézeteknek. A saját meg az idegen vitában, összefonódottságban, elutasításban és integrálásban jelenik meg, éppen ez az állandó reflexió (vagy reflexiós kényszer) alkothatja a régió egyik megkülönböztető sajátosságát. Ennek szem előtt tartása vezethet el a méltányosabb értelmezéshez, olyan jelenségek értékeléséhez, amelyek esetleg korábban elutasíttattak. A kutatásnak így került középpontjába a pluralitás, a polikulturalitás, a soknyelvű városokból23 üzenő közös kul- turális/irodalmi múlt. Ennek felderítése, többoldalú megvilágítása átírhatja nem pusztán a régiótudatot (ha van), hanem a nemzeti irodalomtörténeteket is.

22 Moritz Csáky: Die Wiener Moderne. Ein Beitrag zu einer Theorie der Moderne in Zentral-Europa. In nach kakanien... a 20. sz. jegyzetben i. m., 59-102., különösen 78.

23 Ulla Lidén: Die polyglotte Bereitwilligkeit im alten Österreich. Ein sprachliches und kulturelles Thema in Doderers symphonischem Roman No. 7. In Österreich. Beiträge über Sprache und Literatur. Hg. Christiane Pankow. Umeä 1992,9-29. A szerzőnő idézi A slunji vízesés című regényből: „Donald kannte diese polyglotte Bereitwilligkeit dieser Stadt."

84