Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Fried István: Bolyongás egy/a labirintusban

kezdeményezések maradtak csonkán, életművek nem leltek igazi és méltó folytatásra. S míg nemigen akad olyan vélemény, miszerint ne lenne lényegbe vágóan fontos (például) a Közép-Európa-vita folytatása, a regionális kutatások szorgalmazása, egy areális irodalomtörténet felé tett határozottabb lépések megtétele, viszonylag csekély azoknak a kutatóknak száma, akik bekapcsolódnának ebbe a munkába. A kétoldalú kapcsolatok művelése még meg-megleli munkásait, a tágabb horizontú vizsgálódás, elemzés számára jóval nehezebb megnyerni kutatókat. Miközben a számításba vehető irodalmakban izgalmasan és sokatmondóan körvonalazódik (Kelet-)Közép-Európa, Andruchovicstól Esterházy Péterig, Stasiuktól Milo Dórig, Milan Rakovactól a lengyel Galícia-irodalomig a közeli múltban a jelenig hatóan sürgetnek szerzők a Kunderától, Konrádtól megindított Közép-Európa-elgondolás továbbírására. A tudományban azért akadnak biztató jelek: a sokoldalúan összeállított, Jiíí Trávnicek által szerkesztett V klestích déjin című tanulmány- kötet7 (irodalom)történeti anyagra épít, ám jelenkori kerékasztalok anyagát is beledolgozza, a régió exponenseinek megnyilatkozását közli, hogy a „vita" mai állását, lehetséges irányait, a közlések szembesítéseit szerkessze kötetté, s ezáltal a kutatás lehetséges irányait körvonalazza, s ezt folytatja a Ceská Literatura 2012/1. tematikus száma. A magam részéről fontos kísérletnek tartom Zoran Konstantinovic és Fridrun Rinner monografikus feldolgozását: Eine Literaturgeschichte Mitteleuropas (2008)8, amely a kezdetektől szinte máig kínál erősen vázlatos áttekintést, s az ilyen típusú áttekintések esetlegességei, másodkézből vett (néhol hibás) adatai, elírásai, aránytalanságai ellenére részint a további és szerfölött szükséges részletkutatásoknak teremti meg alapját, részint az alakulástörténet egy értelmezésével vitapozíciót jelöl ki, amely kiprovokál(hat)ja a hasonló jellegű megnyilatkozásokat. Másfelől az általam sokszor emlegetett Alpok-Adria (kulturális) régiónak bemutatása hoz másutt is hasznosítható tanulságokat, a szláv (horvát, szlovén), az északolasz, illetve trieszti s az osztrák irodalom összelátása, érintkezéseinek, kölcsönösségének és hatás- történetének, ezen belül a többnyelvűségnek, a diglossziának, a tematológiának esettanulmányokban történő feldolgozása a regionális kutatások elméleti bázisát mélyíti el, s az elemzéseket bekapcsolja az európai kulturális irányzatok teoretikus elgondolásaiba. Ide tartozik a klagenfurti Wiesel Verlag Europa erlesen könyvsorozatának megjelenése; magam több darabot ismertettem a Helikon című9 folyóiratban: kiemelve, hogy a többnyelvű városokról (Dubrovnik, Zágráb, Budapest, Prága, Lemberg, Brno stb.), valamint irodalmi tájakról (Galícia, Isztria stb.) szóló kötetek „nemzetközi" szerzőgárdája a város és táj múltját, közeli múltját és jelenét mutatja be többnyire (szép)irodalmi szemelvényekben, (közös) német nyelvű szöveggé alakítja a különféle nyelvű verseket, prózarészleteket, az utószóban a kötetek szerkesztői mintegy szintetizálják azt a többkulturáltságot, amelyet a könyvek a szemelvények összeolvasása nyomán tanúsítanak. Ezzel nem egyensúlyozni kívántam az ezt megelőző, pesszimistának ható látleletet, pusztán arra utalnék, hogy a kulturális közelítési kísérletek nem szünetelnek, a kölcsönös fordításirodalom, ha zökkenőkkel is, folytatódik, a kutatásban résztvevők elszántsága sem lankad. Csupán az a kérdés, miféle hatástörténetet mondhatnak a magukénak. Mennyiben vezetnek józan(abb) nép/nemzetszemléletéhez? S ezzel együtt a mindenütt művelt posztkoloniális elmélet idevonatkoztatható tanulságai milyen mértékben hatják át (legalább) a tudományos, irodalmi közvélekedést?

7 V klestích déjin. Stfední Europa jako projem a problem. Red. Jiíí Trávnicek. Brno 2009.

8 Zoran Konstantinovic, Fridrun Rinner: Eine Literaturgeschichte Mitteleuropas. Wien-München-Bozen 2003.

9 Galizien. Helikon 1998, 392-393., Istrien. Uo, 1999,305-306., Budapest. Uo, 2002, 389., Lemberg. Uo, 2009, 289.

76