Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 4. szám - SZÁZ ÉVE SZÜLETETT JÉKELY ZOLTÁN - Fried István: Bolyongás egy/a labirintusban

Fried István

Bolyongás egy/a labirintusban

Nellyke maga is hasonlított a Monarchiához, amennyiben különböző, egymásnak ellentmondó részekből volt összerakva.

(Esterházy Péter)1

Nemzeti és nemzetközi: a század két nagy feszültségcentruma. Éljük a nemzeti érzés, a legkisebb népcsoportot is megillető jogok eufóriáját, - másrészt a multinacionális tömbök szerveződése teremt a nemzetinek kemény, csonkító normákat (hol hogyan). S egyre szaporodik a két trend közé szorult történelmi rokkantak száma (...) ami nemzeti, az zavarokkal küzd, ami nemzetközi, annak az ideologikuma nem elégséges terápia.

(Mészöly Miklós)2

Ha labirintusban bolyongó (nemzet-, nép-)személyiségeket vélek látni a XVIII-XIX. századra vonatkozóan kutatásaim közben, míg alig meghatározható, noha szüntelen változó „helyi" viszonyok értelmezésének ellenállásába ütközöm, csak némileg érzékeltetem azt a rendkívüli szövevényességet, amely - egy korábban megkockáztatott megjelölésem szerint - a „kelet-közép-európai szöveguniverzum" jellemzéséül még a 2010-es esztendőkben is elmondható, leírható. S még az sem igazíthat el, nem oldja a nem szűnő kétségeket, hogy a textus, a textúra, azaz a szövedék, szövevényesség, szöveg azonos tőre vezethető vissza3, rokonítható a tarkaságáról fölismerhető szőnyeggel, mit szorgos kezek szőnek, mások felbontanak. Mivel magabiztos szerzői-alkotói kijelentések mögé nézve nem pusztán ellentmondások, rejtett, hátsó gondolatok nehezítik a tisztábban látást, hanem éppen ezek az ellentmondások, meghatározhatatlanságok, zavarok, sőt apóriák tüntethetők föl megkülönböztető sajátosságként. S ami egyrészről alapvető gátja egy rendet célzó kutatásnak, rosszabb esetben egy rendszertervezésnek/építésnek, az másrészről előnyére fordítható: az ellentmondások, a tudati zavarok, a nemzetinek és nemzetközinek minősített, nevezett, megbélyegzett, megdicsőített (egyszerre igazak!) tendenciák, magatartásformák éppen ezért érzékeltetik nagyon „érzékenyen" a minduntalan válaszút elé állított, oda kényszerülő, önmagát oda szituáló - regionális - személyiség dilemmáit, megosztottságát,

1 Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása - lefelé a Dunán. Budapest 1991,11.

2 Mészöly Miklós: A negyedik út. Budapest 1990, 81. Az idézett írás címe: „Egy jövendő nemzettudat felé".

3 A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Főszerk. Benkő Loránd. Budapest 1976, III., 791., 795., 798.: sző, szőnyeg címszavak.

73