Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 1. szám - Vári Attila: Nappali holdfény : Klenódium

Orosz cárok harangöntő mestereinek elveszett, s megtaláltnak hitt receptjei alapján készült volna a nagy mű, az egész órákat elütő nagyharang. A cirill betűs fóliánsokat nem láthatta soha Erik nagyapa, csak regéltek a szakmabeliek is róla, senki sem tudott segíteni, hogy megszerezhesse a pótolhatatlannak hitt iromá­nyokat, s különben is, az egyetlen olyan harangöntő üzemet, ahol megönthette volna gigantikus álmát, hogy aztán hónapokig tartó finomítással behangolja, a világméretű háborús készülődés miatt, gépeivel és szakmunkás gárdájával együtt katonai célokra foglalta le a magyar revíziótól rettegő román főhatalom. Loránd, a morfiumálom lebegésében ezt a soha meg nem épített óratornyot látta, s hallotta is, hogy csembalóhangon pendülnek a kalászok, tökéletesen into- nálva a Tavaszi szél vizet áraszt dallamát, de nem a szülőházán visszhangzott a zene, hanem a Dürer-házon, Nürnbergben, s nem kalászok hangja volt, hanem a Miasszonyunk templomának mélyen konduló harangjai változtak kislányos csengettyűkké. És Erik nagyapa, aki akkor, az első háború után, már véglegesen lemondva dédelgetett tengeri kalandjairól, apja órásműhelyében, dédapánál kamatoztatta azt, amit a műszaki egyetemen, s tengerésztiszti kiképzése alatt tanult, reáliákban jártasként is hitte, hogy a vásárokra érkező amautok csengői, lélekharang méretű kolompjai azért szólnak olyan tisztán, mert birtokukban van az ősi bronzöntés titka. Szűzlány teje, teliholdnál levágott hajtincse... Azt is hitte, hogy sokkal jobb a receptjük, mint a cárok mestereinek elveszett módszertana, s mert tőlük nem tudhatta meg, helyette egy gótbetűs bajor alki­mistakönyvben találta meg az anyatejjel, szűzlány hajával és ezüstreszelékkel dúsított öntvény leírását, amelyhez néhány csepp, az öntőmestertől származó friss vért is ajánlott a hajdani szerző. Sokáig nem is foglalkozott mással, bár ő kellett vezesse az ékszerészrészle­gét a boltnak, ötvöseire bízta a megrendeléseket, amelyek a világháború utáni gazdasági válság homályos üzletei után Hitler hatalomátvételével felszaporod­tak, Erdélyt is elérte a német gazdasági csoda, s ha órásmestereik már nem is gyártottak saját szerkezeteket, lefoglalták őket a műszerek mintapéldányainak előkészítésével járó műszaki feladatok, de ékszerészei elmondhatták, hogy nem bírják a rengeteg munkát. Arany- és platinatokokat készítettek svájci partnerük megrendelésére, olyan egyedi darabokat, amelyek nemcsak divatosak voltak, de kidolgozásuk alapján egyesítették az ékszer-óra minden erényét is. De Erik nagyapa a harangöntés tit­kait kutatta. És persze habókosnak tartott tervei mellett most már komolyabban foglalkozott a pénzügyekkel is, nem úgy, mint dédapa tette az első világháború alatt. Ha nem is az üzemekben, a tervezőműhelyben, de szemmel tartotta a mun­kát. Minden este a lakás szalonjába rendelte a frissen alkalmazott mérnököt, mert a Binder-cég számára a műszergyártás volt az igazi profittermelő. Erik nagyapa, élete zenitjén járva, alig tette be lábát az üzletbe. Az arnautoktól vásárolt csengők és kolompok hangjának bemérésével, anya­guk vegyelemzésével kísérletezett, s most élete végén, a menekülés előkészü­letei alatt, fia és menye csomagolása közben, az egymáshoz koccanó arany- és ezüsttárgyak hangja miatt az amautkaraván vonulását látta. Erős, szőke sörényű 39

Next

/
Thumbnails
Contents