Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Horváth Adrienn: Müsztikósz; Por; La traversée; tente; Álhaiku

míg a felezősávon a priori egyensúlyozom pont amin túl már nem harsog a szakadozás, nem jut he a hozzámig, mert ott az a sok kérdőjel, elállják az utat, s kihúzták már mind a sorból saját számaikat, s ahogy neszezek, szöszölök, bíbelődöm elnyíló rózsaszobám csipkedésével, ideges rezonanciába vágja mind magát: kinyithatom a nyugtatö?nböt, s elkezdhetem írni a nemalvás számláját, egy pillanat még a remény (re-hehe-mÉNyé):

végigsimít rajtam az a könnyű esti szél amely talán kimondja, hogy szeret, s a kukásokkal reggel elviszi mind a maradék ideálmaim.

tente

Korán lesz a kelés aludjál hát drága éjfél is elmúlt ez így már nem járja megvolt már azég, aház, árét, ne féljél most kicsi szípen szakadj szít.

Ne féljél, reggel segítek - hajszálidegekből varrni össze dermedtté mosolygott piciny arcodat -, de most légy jó gyermek s merd álmodni álmodat.

Nézd e képet, ne félj tőle veled lesznek mindörökre két jó öreg fél-fél szeme eggyé teszi kislelkedet, hogy merd álmodni álmodat.

Ne féljél - mert reggel Jóazlsten: cérnát fűz a tűbe a kóbor szálakat nyállal köti össze