Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem

van Veronika, és domináns a Rozália. Majd gyermekeiteket elnevezvén gondol­jatok e nevekre. A családfa legkülönösebb neveit felsorolván, kész költemény: Major Viktor, Wolfart Antónia, Gyovai Döme Anna, Hajdú Julianna, Kátai Benedek Mária, Csépe-Tari Julianna, Csernus Farkas, Óvári Viktória, Máté Lucza, Pap Joachim vagy Pintér Veronika. Ugye, költészet, a nevek költészete. S az ember csak porszem a világban. Egy pont. De szülője van kettő, nagy­szülője négy, dédszülője nyolc, ükszülője tizenhat, szépszülője harminckettő, ószülője hatvannégy. Gyermeke is lesz kettő, szépgyermeke harminckettő, ógyermeke hatvannégy. S a világ máris nem pont, hanem gömb. Gömb-kiteljesedés. Megfigyeltük a családokban a rokonsági szerkezeteket, itt-ott jeleztük a foglal­kozásokat, s láthatjuk, amilyen változás végbemegy a társadalom szerkezetében, ugyanaz a változás, jobb esetben fejlődés végbemegy az egyes ember életében. Jobbágyok, telkes jobbágyok, földmívesek, paraszti iparosok (pl. szabó), „intel­lektuális" iparos (hegedűkészítő), köztisztviselő, alkalmazott (vasutas, akinek nem tudjuk, hogy megvolt-e a havi kétszáz fix, amivel, havi kétszáz fixszel az ember könnyen viccel), állami kishivatalnok, csipkés, szidolozott rézkilincses kis­polgár, intellektuális mezőgazda, akinek mentalitása és kultúrája a farmerekével és holland gazdákéval rokon, falusi néptanító, tanár, értelmiségi. A társadalmi változás és fejlődés útját a család is bejárta. Kényszerűen és szükségszerűen, élet- képességét ezzel bizonyítva. Bármelyik fejlődési fok alsó szintjén megragadván, az egyenlő lett volna szétesésével, pusztulásával. Hadd mondom el azt is, hogy számomra a szellemi fejlődés legmagasabb foka az értelmiségi lét. A jól képzett értelmiség a ma és a jövő nemessége. A gondol­kodás legmagasabb foka. Az értelmiségi képes egységben látni múltját, jelenét és jövőjét. Felelősséget tud viselni önmagáért, nemzetéért és az emberiségért. Egyedül képes az egyetemleges gondolkodásra. Tanult, birtokába veszi az embe­riség eddig felhalmozott összes tudását. Maga a társadalom is egyre inkább értel­miségi társadalommá alakul, az értelmiségi foglalkozások aránya nagymérték­ben megnövekedik. Sokan az értelmiség osztálykeretéről vagy osztályuralmáról beszélnek. Az értelmiségi már nem válhat az új kor szocialista vagy kapitalista jobbágyává sem, amely veszélyt reálisnak látom, ha anyagilag és erkölcsileg füg­getlen, szabad gondolkodóvá válik. Lajos, András, Ti immár harmadik generációs értelmiségiek vagytok. A harcot őseitek vívták meg, az elsőgenerációs értelmiség harcát: apai nagymamátok, a nagyréti néptanító, dédnagyapátok testvére, Csernus Feri bácsi, a gazdálkodó, politizáló polihisztor, aki önművelő értelmiségi, hiszen a társadalmi viszonyok csak érettségiig engedték, édesanyátok, aki szintén elsőgenerációs értelmiségi. Nagyszüleitek, szüléitek után, harmadik generációs értelmiségiekként helyze­tetek részben könnyű, nem kell kiválni, részben nehéz, mert a világ ma is bér­rabszolgákat keres, militáns, alkalmazottját olcsó munkaerőként, kapitalista job­bágyként kezelné, és nem értelmiségit kíván, hanem bürokratát és technokratát. A mi eszményünk pedig a humán és humanista értelmiségi. Ennek kiküzdése reátok váró feladat. 18

Next

/
Thumbnails
Contents