Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 1. szám - Buda Ferenc: Rémálom I., Rémálom II., Rímuralom; Ni; Négysorosok; Világ-töredékek; Ennyi
3. Füst, pára, porfelhők, ködök — mi van a horizont mögött? A láthatáron túl mi vár ? Angyalok? Festett ördögök? Új élet? Örökös halál? Vagy csak a végső, nagy Nihil? Nincs semmi hang. Nincs semmi hír. 4. Küszködvén, csak hogy fennmaradj, míg élsz, a léted foglya vagy, szíved amihez megkötöd, szétzúzhatatlan sziklatömb. Te magad vagy a börtönöd. 5. Ami fölfelé végtelen, az lefelé is végtelen, és oda-vissza végtelen, réseken, töredékeken, kapaszkodsz hajszál-életen, bízván, hogy nem reménytelen. 6. Fékezvén s űzvén szívedet, hangtalan szárnyon közeleg az éj, már összenéz veled, az idő ködfala mögül árnyéka előtömörül. 7. Elejtvén késed, ceruzád, felejtsd a magad igazát, s keress - mit is? Egy új hazát? Elröppen fólüled az ég, leroppan alattad az ág. 24
