Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 3. szám - PINTÉR LAJOS HATVANÉVES - Pintér Lajos: Tört/én/elem

és katolikus voltának tudható be, hogy e török utáni betelepüléssel és visszatelepüléssel együtt e táj mára színmagyar.

E szlovakofilság okozná, vagy a tények mondatják, hogy Katona Imre a család mindkét ágát szlováknak gondolja, a Csernusokat nevük után. Csornüj az fekete a szláv nyelvekben. A Pintér német eredetű szó, bár fülemnek teljesen magyar, alapeleme a pint, kb. másfél liter űrmértéket jelent. A Pintér ezen űrmértékhez igazodó boroshordó-készítő mester, bodnár, kádár. Katona Imre úgy magyarázza, hogy a csongrádi Pintérek lehetnek a szlovákiai betelepülők, a Kádárok pedig a későbbiek, a szerb betelepülők, akik magukkal hozták a bővebben termő kadarka szőlőfajtát, melynek tárolásához már nagyobb hordós edények kellettek, ezek mesterei lettek a névrokon Kádárok.

Kértem magamról antropológus barátomtól, Henkey Gyula kandidátustól véleményt, hiszen néhány jegyet igen jellemzőnek vélek, ezek nem a szlovák-tót eredetre engednek következtetni.

A Csemus név is meggondolandó. Lehet ez is ragadványnév, hiszen a Csernus nem csak azt jelentheti szlávul, hogy fekete. Hanem jelentheti azt is, hogy „csernigrádi", tehát feketevárosi, csongrádi. Üldöztetése közben a csongrádi népesség ezt a nevet ragadványnévként magára vehette.

Mindenesetre a Csernusok alkatuk szerint feltűnően magasak, nyúlánkak is, férfiben is karcsúak, dús hajzatúak, és világos bőrűek, szökések. Ennyi az én embertani megfigyelésem. A Pintérek viszont feltűnően sasorrúak. Az én arcomból is elsőként a metszett sasorr tűnik ki. Magamnak a vastag nyak, hiszen megfelelő inget alig kapni rá: 48-asat, a fogorvos pedig a feltűnően erős állkapocsra hívta fel figyelmemet, feltűnően erős harapásomra. Lám, ilyen apró mozzanatokból rajzolódik ki egy jellegzetes emberi arc.

Az antropológus erre azt mondja. Téged a keleti druaroidS * 7 változatba sorollak, melyet a grúz antropológusok kaukázusi változatnak neveznek. Ezt a keleti típust megfigyeltem a felvidéki, székely, dél-tiszántúli és csongrádi őslakos népességeknél. Más tanulmányok alapján a kaukázusi oszétoknál, csecseneknél, ingusoknál, északkeleti grúzoknál és oszmán törököknél. Azt írja még: népesedéstörténeti szempontból a keleti druaroid8 a jászokhoz, a kabarok alán rétegéhez kapcsolható, valamint az Alföld déli részén a honfoglalást az avar koron keresztül megélő jazig-szarmatákkal hozható kapcsolatba.

Bárhogyan is legyen: szlovák vagy szarmata, valahogyan azt a honfoglalási útvonalat, mely a Kaukázus vidékéről, a Fekete-tenger fölötti Etelközből, a Kaszpi-tenger fölötti őshazából vezetett, s melyet a magyarok, a hunok, a besenyők is végigjártak, ezt a népek országútját valamikor az én őseim is végigjárták. A „kaukázusi arcot" csak el kellett hozni apámnak is, nekem is a Kaukázusból.

S én teszem hozzá még: „opasz, aki el nem bújt, megyek!" - gyermeki bújócskánknak talán

ezen szavában rejteznek máig ők? S kérdezem: vajon mi lett a történelmi időben az ukrajnai rác Csongráddal?

7 Katona Imre, majd Henkey Gyula is figyelmeztet a kézírás sajnálatos félreolvasására és félregépelé- sére. Helyesen: dinaroid /- dinári/.

8 Katona Imre, majd Henkey Gyula is figyelmeztet a kézírás sajnálatos félreolvasására és félregépelé- sére. Helyesen: dinaroid /- dinári/.

9