Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 2. szám - Gazsó Dániel: Föld alatt s föld felett, Szelmencen zajlik az élet

okoztak nehézséget a helyközi utakon tátongó gödrök, mert volt egy GAZ 66-osa: nagy teherbírású, négykerék meghajtású teherautó, ami a szovjet hadseregben is közkedvelt volt. Mivel foglalkozott? Mit szállított és hova? Nem merték tőle megkérdezni, mondván, hogy „egy ilyen kopasz börtöntölteléknek ki mer itt Szelmencbe szólni? Esetleg Aliz, részegen mert lapatyálni". Aliz tényleg nem félt szólni, és lett is ebből baj. A határátkelő megnyitása után, az első-második évben, Hasfelmetsző házbővítésbe kezdett és az építkezés során kitermelt vizet és homokot a kert végi kanálisba eresztette. Ettől Aliz kertje megsüllyedt, amit szóvá is tett, a maga módján. Hasfelmetsző, aki akkoriban a szokottnál is feszültebb állapotban volt, nehezen viselte az ilyen jellegű kritikákat, és felbőszülve nekiment, de nem az őt ért vádakat rikácsoló Aliznak, hanem Aliz férjének. „S széles tenyerével megragadá a lágyszívű Karcsi gallérját, s fölemelte a térdepelésből, hogy talpa sem érte a földet; aztán meg létévé, hogy az orra is érte a földet." Pár évvel e drámai este után Hasfelmetsző eltűnt a faluból. Egyesek szerint „visszakerült a csurmába", mások szerint kilakoltatták, mert az ismeretlen tulajdonos a jelzáloghiteit nem fizette, így a bank a házat elvette és eladta valaki másnak. De a 3-as számú házban nem sokáig pangott az élet. Alig egy évvel Hasfelmetsző távozása után elkezdődött az építkezés, a történet folytatását pedig már ismerjük: a régi házat lebontották, helyére fél év alatt felépült a kétemeletes üzletház, az Európa, aminek hátsó, a boltoktól elzárt része alatt 2012. augusztus 16-án az SZBU feltárta a csempészalagút bejáratát. És mi van a másik oldalon? Ott ki várta és hol, hogy a szorgalmasan ásó ember előbukkanjon és üzembe helyezhessék végre a titkos, nemzetközi kereskedelmi útvonalat?

„A határátkelő megnyitása után az első-második évben jött ide egy ukrajnai ukrán. A temetőtől visszafelé a harmadik házat vette meg, a 103-ast. Mióta idejött, azóta kétszer láttam. Először azért jelentkezett, hogy kerítést akar építeni. Már hozta is a rajzot, hogy ő egy ilyen magas kerítést akar, tömör falat. Utána két évig nem láttam, aztán megint jelentkezett, hogy két garázst akar, jött az engedélyért. Én elküldtem a papírokat, ő azt mondta, rögtön jön, de azóta sem láttuk. Ez volt vagy öt-hat éve. Aztán csak hallottam, hogy a telket már eladta, de hogy ki az új tulajdonos, nem tudom. A régi ház romos, gazos az egész kert" - mondta Tóth Lajos, Nagyszelmenc polgármestere.

„A helyiek és a szomszédos üzletek dolgozói azt állítják, csak a rendőröktől hallottak az esetről" - tette közzé a Duna TV Híradója 2012. augusztus 18-án. Mikor ilyen esetekre rákérdezünk, akkor a helyiektől csak efféle válaszokat kapunk. Azután tovább ballagnak, és esetleg eldörmögik magukban azt az orosz mondást, ami inkább lehet a szovjet gulagkultúra cinizmusának terméke, mint az ártatlanság vélelmének archaikus megfogalmazása: „Ha nem fogtad meg, nem tolvaj!" „Nye pojmal, nye vor!"

90