Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 2. szám - Háy János: Európa, über alles
Szirén Továbbmegy a szőlőhegyeken álmélkodó utas, hogy megcsodálja a romantikus Rajna kultikus helyeit. A német legendárium egyik kedvence a Loreley csúcsán lakó szirén története, akinek az énekétől szerelembe estek a hajósok. Kaptatok fel, dobog a szívem, nem csak a lépcsők miatt. A sziklaszirten, a szirénről készült szobor mellé áll a nő, valaha talán vonzó volt, nem lehet kikövetkeztetni. A férfi fényképezi. Ez a nő volt az élete. Jó, becsúszott pár kaland, de ez a lényegen nem változtat. Vajon, amikor ez a nő még aspirálhatott a szirén szerepére, a férfi meg a bátor hajóséra, eleget voltak-e együtt? Eleget szerették-e egymást? Vagy, mint ahogy lenni szokott volt, hogy a munka, most meg a gyerekek, most meg tényleg nincs kedvem, meg fáradt is vagyok, amúgy meg éppen meg is jött, azért úgy tényleg nem lehet. Miért nem szeretünk akkor, amikor még lehet, amikor még nem öreg, szerencsétlen emberként kapaszkodunk egymásba, hogy feljussunk a lépcsőn. Külalak: hármas A németek átlagban előnytelen külsejűek. Sokszor még a gyerekek is. Rossz arányú test, felesleges zsírkötegek, puffatag fej, alacsony termet, jellegtelen haj, rossz adottságú bőr, túl gyors elöregedés. Kevésszer lehet látni összeillő párokat. Talán volt idő, amikor összeillettek, csak közben elváltoztak egymástól, vagy valójában soha nem illettek össze, csak az aktuális biológiai kényszer lökte őket egymás mellé. S persze mindez igaz a másodszor választókra is. A másodszor választók többsége egészen idegen egymástól, s ez egyáltalán nem az életkor miatt van, hanem mert a fiatal nőt, pusztán csak a fiatalságáért választotta a férfi, ha egy egészen más nő jön, de épp ebből az évjáratból, akkor az is pont olyan megfelelő lett volna. S a nő is külső, mondjuk nem testi adottságok miatt engedte a férfit választani: pénz, hírnév, vagy a kettő együtt. A németek mindezt az előnytelenséget tovább fokozzák a ruházkodással. Sok a testidegenül és csúnyán öltözött ember. Az egyenruha vagy a népviselet, gondolja a történéseket kívülről leső utazó, épp azért volt hasznos, mert nem tette lehetővé, hogy a legtöbbször elviselhetetlen egyéni ízlés domináljon. Az öregek megőrizték a különböző stílusokat, van a blúzos, nagymamacipős, meg a sportos, farmeres-pólós, meg aki félreértelmezte magát már harmincévesen, csak most jobban, akkor 16-nak akart látszani, most 34-nek. Mindenek ellenére ők alapvetően öreg nénik és bácsik. Hiába a fiatalos ruhák, a sportos alkat, a jólápoltság, minden úgy áll rajtuk, ahogyan az öregeken. Ha jobban odafigyelsz, látod, hogy van közöttük nagydumás, hódító, közönyös, viccmester, ironikus, cikiző, amilyenek valaha voltak, mégsem a korábbi önmagukhoz hasonlítanak, hanem elsősorban egymáshoz. Valami jelzi, nem a szaguk, hisz azt nem érzem, nem a testük, hisz az a német egészségügynek 81
