Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 12. szám - Kolozsi Orsolya: Pontos, kerek kis világok

Fogy a nyár - szép lobogással Fut a fény, megtör az árnyon... Jön az éj, leng a tücsökhang - Hova tűntél, kicsi lányom? A Könyvvásárok könyvvására a Vanitatum vanitas egyik sorát idézőjellel, két sorát idézőjel nélkül, további egy sorát jelentésmódosító mássalhangzó-kettőzéssel ismétli: „Földünk egy kis hangyafészek"; Gőz, mit hagymáz lehele; Kezdet és vég egymást éri; Bölcs az, mindent ki meg­vett. Kölcsey Ferenc költeményének indítása - Itt az írás, forgassátok - két külön verssorba tördelve, címe megfejtésre váró, játékos tagolásban, hosszabb felsorolás részeként tér visz- sza Kovács András Ferencnél: Van itátum, van itász. Az Invocatio ennen magához szövegkeretét a Szigeti veszedelem első éneke első sorának, a második, a harmadik, a kilencedik és a tizenkettedik sor kezdetének, valamint az ötödik, a hetedik és a huszonnegyedik sor zárlatának a visszatérése alkotja: Én az ki azelőtt ifiú elmével Játszottam Küzdköttem hatalmát, karját: Mása! Ádj örökken él. Az eddigieknél meglepőbb, mondhatni meghökkentő az Ezredévi ódákok ismétlésrendje. A vers más szövegösszefüggésbe helyezi Berzsenyi Dániel Forr a világ... kezdetű ódájának három sorvégét: oh magyar e> szómagyar; vérbe mártott« mézbe mártott; zivatar borítja hivatal borítja, és szótorzításos oximoronnal, valamint echórímmel játszik rá a Romlásnak indult... kezdetű Berzsenyi-óda zárlatára: Róma s erős Babylon leomlott # Oh, Babylon stabilon leomlett. A legmeglepőbb azonban az, hogy a Kovács András Ferenc-vers magánhangzói - talán három kivételével - sorra megegyeznek Berzsenyi Dániel elsőként idézett ódája imitált hat szakaszának magánhangzóival: Porschevilág bús vengere, szómagyar! Pártház, Erény nix - kerge fuvalkodik, S a görcs fakóit mézbe mártott Csőre dühös diadalra vészli. Az öt vers belső arányait mérlegelve könnyen megállapítható, hogy az első négy az aranymetszés, az ötödik a tükörszimmetria szabályait követi. Az Invocatio ennen magához úgy hasonltja át Zrínyit, hogy a mintául szolgáló eposz első éneke első hat strófájából a negyediket átugorva a maradék öt strófát 2/3 és 3/2 arányban tagolja. A 2/3 negatív aranymetszés a propozíciót különíti el az invokációtól, a 3/2 pozitív aranymetszés pedig az invokáció leginkább lírai részét emeli a címben és a versfőkben (ÉN MÁR) megelőlegezett vallomás középpontjába: Músa! Koszorút sem kértem laurus-ágbul, Csak májusi égbül, csillag-magasságbul, Holdfénybül, hajnalbul, illatozó napbul, Hogy hosszan hörpentsek az hulló világbul. 101

Next

/
Thumbnails
Contents