Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 12. szám - N. Horváth Béla: Az írástudók árulásai: Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma

hajók ugyanúgy teli vannak pletykával, mint a kisvárosok."31 Míg a kisregény szereplőinek többsége a hajó közösségi tereit a használat és a minél gyorsabb áthaladás dimenziójában használja32, Isabella Haxton a nyilvánosság és az intimitás terepeit is uralni akarja. A sikeres és teljes bekebelezés egy pontján, a „tér az, ami bennünk lakik, nem mi lakunk a térben" elv33 alapján olvasztja magába ideiglenes lakóhelyét: „Ezen az estén és a rákövetkező két napon alakult ki határozottan Mrs. Haxton pozíciója. Ő lett a hajó királynője. Az összes pletykák központja. "34 A háborús események miatt a hajóra került menekülttömeg átalakítja ugyan a közeg mikroklímáját, ám a kapitányt is meghódító Isabella pozícióján és kivételes helyzetén ez nem változtat: „Lement a hídról. A gőgös önérzet úgy sugárzott belőle, hogy amíg keresztülhatolt a szemetes, zsúfolt fódélzeten, az álmélkodó és irigy tömeg önkéntelenül szétvált előtte, mintha elfogadná azt a tényt, hogy Mrs. Haxton a hajó királynője, akinek muszáj utat engedni. "35 36 A kisregény hajójának fokozatosan erősödő utópisztikus természetét a hajnal és a nyílt tenger ködös, a kivetettséget erősítő aurája is körüllengi. A problematikusán megközelíthető nem helyekbe lépést a valószínűtlenül hosszú úton való haladás, a látást, érzékelést zavaró körülmények is jelezhetik. Hunyady kisregénye a végkifejlet, a hajó pusztulása felé haladva egyre gyakrabban él a látást elbizonytalanító körülmények hangsúlyozásával, ilyen módon az utópia-irodalom néhány jegyét is felvillantja, ha részletesen nem is dolgozza ki: „Az ablakrácson keresztül látszott a tenger. Sötétedett. A víz és az ég közt halvány, topázsárga csík. Teljesen csöndes idő volt. Itt, a legfelső fódélzeten a mélyen dolgozó gépek remegése sem érzett." [...] „A Gloworm oly simán haladt az ultramarinkék vízen, hogy szinte mozdulatlannak tűnt, csak egy kis gyönge remegés érzett, a mélyben dolgozó gépek munkája. "3b

A választott színpadát teljesen hatalmába kerítő Mrs. Haxton tehetetlenül nézi a hajót elfoglaló háborús menekültek rekolonializáló törekvéseit. Az általa teremtett és belakott, számára otthonos közösségen kívül kerülve, a becsapott és manipulált férfiak támogatását tovább nem élvezve süllyed el az ellenséges vizeken megtorpedózott hajó nem menekülő utasaként a tengerben. A melodramatikusra hangolt végkifejlet sematikusságában a biztos kezű és jó ízlésű prózaírót idéző pillanat is akad. A hajó elleni támadást átalvó Isabella utolsó, álmában látott víziója a szöveg talán legjobban megrajzolt, montázstechnikát, filmes vágásokat idéző jelenetsora. A hősnő álma egymásba kapcsolódó katasztrófák egymásra montírozásából születik, az először a New York-i Chrysler-palota összeomlását, majd egy bányaszerencsétlenséget vizionáló, menekülni már nem tudó nőt végül utoléri a gyarmatosítók szükségszerű sorsa, a kifosztott és kizsigerelt föld terrénumát sosem hagyhatja el. A hajó királynője és Hunyady Sándor egyéb amerikai témájú írásai a kulturális hódítás toposzait használják, bennük az utazás közegében a kulturális mintáit környezetére kényszerítő idegen története beszélődik el. A kultúraközvetítő utazó mozgása közben a helyben maradó, ám eltérő identitását a találkozások közegében megjelenítő csavargó kultúratudományból ismert toposzát37 is identitása részévé teszi.

31 Uov 141.

32 Bauman, i. m., 102.

33 Thomka Beáta, Térlátás, belső táj, tartam: Narráció és időbeliség = A századvég szellemi körképe, szerk.: Fűzi László, Géczi János, Poszler György, Staar Gyula, Sándor Iván, Vekerdi László. Pécs, Jelenkor, 1995, 313.

34 Hunyady A hajó... i. m., 169.

35 Uo., 207.

36 Uo., 141., 161.

37 James Clifford, Utazó kultúrák, ford.: Karádi Éva. Magyar Lettre Internationale. 2001/41., 7-8.

88