Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 12. szám - Kovács Kriszina: Az utazás metaforái, kimozdulás és gyarmatosítás: Hunyady Sándor amerikai témájú írásai, a hajó motívuma Hunyady kisregényében

közfeladatok megbízásával látták el, és élete delén a város legfőbb tisztségviselőjévé is megválasztották.

Ez a sajátos tolerancia viszont csak a magyar nyelvű és kultúrájú családokra, csoportokra volt érvényes. Görögöket, rácokat és zsidókat — bár ők is a török, majd a magyar állam alattvalói voltak — ezekben az évszázadokban nem fogadtak be a városba. Ez a korszak az egész magyarság számára a gazdasági, a politikai és a szellemi élet terén történelmének leghosszabb és talán legsúlyosabb válságokkal, pusztításokkal járó időszaka lett. A török kiűzése utáni évtizedekben kellett rádöbbenni arra, hogy az ország gazdasága és társadalma, politikai és közigazgatási építkezése évszázadokkal maradt le Európa szerencsésebb területeihez képest. A politikailag és vagyoni téren erősen tagolt, vallási téren is végzetesen megosztott magyar nemesség pillanatnyi rövid távú érdekeit követve ismételten elhárította a távlatosabb építkezés lehetőségét. Éppen ezért nemcsak helyi vagy kistérségi jelentősége van annak, hogy a magyar társadalom nem kiváltságos tömegei miként élték meg ezeket az évszázadokat, hogyan kamatoztatták azokat a nagyon szűk lehetőségeket, amelyek esetenként előttük megnyíltak. Nem lehet ugyanis közömbös az egész magyar gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából sem, mit tudtak a minimális gazdasági tartalékaik, csekély felhalmozásuk és a Nyugat-Európával létesített nagyon szűk körű és nagyon esetleges kapcsolataik révén a polgári és kulturális fejlődés eredményeiből hasznosítani.

Kecskemét e két évszázados történelmének minden más magyar városénál részletesebb feltárása feljogosít annak megfogalmazására, hogy részben szerencsés földrajzi adottsága, igen komoly középkori öröksége, folyamatosan frissülő és bővülő lakosságának életképessége és vezetőinek rátermettsége révén, ha nem is kerülhette el a szenvedéseket és a rendkívül súlyos veszteségeket, mégis e két évszázad során is képes volt szinte minden területen számottevő módon előbbre lépni. Ennek köszönhette, hogy a következő néhány évtized elteltével hosszú időre az ország legnagyobb mezővárosa és harmadik legnépesebb települése lehetett. Ezekben a keserves évszázadokban nemcsak mezőgazdasága és ipara újult meg, és ezáltal nemcsak vonzáskörzete bővült a korábbi többszörösére, hanem szinte minden téren figyelemre méltó eredményei távolabbi tájegységek számára is példaként szolgáltak hosszú időn át a változó gazdasági viszonyokhoz való alkalmazkodás terén.

70