Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 12. szám - Tandori Dezső: Vokabuláré: versciklus

Nem várt. Ez jött meg mire. Arany szere. Szép szere.

Egykor ezt írtam.

Semmi van. De van.

Magad is hogy léped át.

Sehol nem járok.

Rézsűn gombázok.

Szárnyak: nagy és kis kabát.

Erdő szedrére.

Bolond kedvére.

Mi így a sehol? És hol?

Ne járj te végre!

Sose jöjj. Felől. Alól.

Szív szene dekkol.

Melletted ül. Jön.

Madarad. Üljön.

Főmedvéd a válladon.

Túl széles árok.

Ahogy. Nem járok.

Túl-magam. Híján. Fenyőm.

Édes Istenem.

Hadd megköszönjem.

Minden élelmi szerem.

Él. El. Mi-szeren?

Mondja Arany. Mondja. Szép. Kétfelől sziget szerét.

Él. El. Mi. Szere.

Szerelmi szélen.

Ám. De. Erről. Más. Kor-még. Most. Nincs most. Végzem. Madaram nézem.

Medvém. Vokabulárém.

Túl széles árok mezsgyém. Még ha járnám, se tenném. Ön, te, en: egyik se én.

Az egzisztenciáié is csak baszkuláré, ha nem tematizálatlan.

18