Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Balázs Géza: Pestiesen szólva: Az igazi pesti nyelv
ragyog egy-két napig, azután meghal." A szellemes városi szójátékok között Kosztolányi fölfigyel az éljen-ből féljen-t faragókra, a falra karikatúrákat rajzolókra, s kiemeli a pesti kabaré szerepét: „itt teremnek a szójátékok korcs poétái, akik mégiscsak poéták [...] Nagy Endre, aki pár év alatt megalkotta a budapesti magyar kabarét, tett annyi szolgálatot a művészetnek, a nyelvnek és a magyarságnak, mint az Akadémia [...] Mosolyogni, tréfálni, nevetni tud ez a város, ez a szegény gyerek, akit a mostohája pinceszobákban lakat, akinek meszes vizet adnak tej helyett, aki hamisított kenyeret, vajat és húst eszik, s már fiatalon halálra dolgozza magát. Mosolyog és játszik a szavakkal." A kabarék előzményeként az orfeumot, az olcsó, zenés kávéházat tekinthetjük (nőimitátorral, grimaszemberrel), melyet magyarul zengerájnak neveztek. A szójátszó Budapest korszakait leginkább legfontosabb médiumairól nevezhetjük el: a Borsszem Jankó (Agai Adolf), orfeumok, kávéházak, Rádió kabarészínháza, Ludas Matyi, Hócipő (újság), Vidám Színpad, Mikroszkóp Színpad, Esti Showder (utódja: Fábry), Dumaszínház. Aszfalthumor A pesti humor egyik megnevezése: aszfalthumor, aszfaltköltészet, flaszterhumor. Miből áll az aszfalthumor? Különféle szövegekből, szövegtípusokból, műfajokból: szójáték (nyelvi játék), vicc (jellegzetes pesti vicc, vicctípus), eufemizmus, városi történet („igaz" történet, élménytörténet), városi legenda (urban legend; különösen gyorsan terjedő álhír, pletyka, bizonyítatlan esemény), állandósult szókapcsolatok (szólások, szóláshasonlatok, szállóigék, különféle bölcsességek), jellemző névadás (és névtorzítás), reklámvers stb. A folklór és a tömegkultúra jellemzőjét mutatja, hogy némely műfajnak ismerjük kitaláló- ját-fölfedezőjét, leghíresebb terjesztőjét, mások névtelenek; további jellemzőjük a változatosság, a változatokban élés; a gyors terjedés és átalakulás. A városi folklórban kiemelkedő szerepe van még mindig a folklórra jellemző szóbeliségnek, de más médiumok is bekapcsolódnak: graffiti (falfirka), fénymásolat, színpad, rádió, televízió, s újabban az sms és az internet is. Ezért beszélhetünk sms- és intemetfolklórról. Néhány különleges nyelvi humorféleséget bemutatok. Jellemző szócsavarás a csereszerkezet (keresztszerkezet, kiazmus). Grétsy László szerint Vadas Pál alkotott „össze ne tévessze!"-sorokat. Össze ne tévessze a boka táját a toka bájával, a borztanyát a torz banyával, a csárda zaját a zárda csajával, a száradt füzet a fáradt szűzzel, a fartőt a tar fővel, a harcsa máját a Marcsa hájával, a jó bor kulcsát a kóbor Julcsával, a csokorban adott bókot a bokorban adott csókkal, a foltos bölényt a boltos-fölénnyel, a hős ember nevét a nős ember hevével, a réti pipacsot a péti ripaccsal...! A szóalkotó minta, példa máig eleven: A Kőrösi-Csoma-gimnázium kedvelt „cserés" neve: Csőrösi Koma; a trójaiak végzetes tévedése: összetévesztették a csellót a lócsellel, vízilófia nem filozófia, sőt szóviccekben is gyakori. Az újabb példák a „Nem mindegy..." kezdetnek, és olykor vaskosabb tartalmúak. A „mai folklór" olykor tabutöréssel, például a durvasággal (az eufemizmus ellentétével, a kakofemizmussal) akar iróniát kelteni. 100
