Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 11. szám - KILENCVEN ÉVE SZÜLETETT KORMOS ISTVÁN - Vasy Géza: Az égig érő fa: Kormos István pályaképéhez

Mindent egybevetve: Komjáthy költeménye nagy nyeresége új irodalmunknak. Remélhető, hogy nemcsak ifjúságunk olvassa szívesen, de eljut a legszélesebb olvasórétegek kezébe is.

(1951)

Benedek Elek

1859-1929

Huszonöt éve halott Benedek Elek, a nagy mesemondó, nemzedékek népszerű „Elek apó"-ja, a magyar népmesekincs fáradhatatlan gyűjtője és kutatója.

A kor, amelybe beleszületett, a kiegyezés kora: még a tegnapi Bach-korszak árnya nehezedik az országra, de már készíti az úri osztály a langymeleg millenniumi fürdőt, az ezeréves évforduló görögtüzét a jogaitól továbbra is megfosztott népnek. Innét csak egy lépés a céltalan s vesztett háború, s rá a nyomor és a csendőrszurony „békéje", az irredenta uszítás és a gyűlölködés kora, amely új háborúhoz vezetett.

Mit tett ebben az időben Benedek Elek? Azt, amire tehetsége kötelezte: népe ügyét szolgálni, a maga hangján, a maga erejével. Petőfi, Ady forradalmisága mellett a hűséges, lelkes Benedek Elekek erejére is szüksége volt népünk kultúrájának, hogy tovább éljen, megőrizve azokat a formákat, amelyek lelkének, jellemének, gondolkodásának legsajátosabb vonásait tükrözik.

És ez a törékeny ember eleget vállalt magára. Irt, szerkesztett, írta elbeszéléseit, regényeit, drámáit, cikkeit, s lapot csinált, nem is egyet.

De legszívesebben a gyermekekhez hajolt, átültette magyar nyelvre a Grimm fivérek meséit; a világirodalom legszebb meséiből is állított össze értékes antológiát, sőt életművének legnagyobb vállalkozását is gyermekeknek szánta, az ötkötetes „Magyar mese- és mondavilág"-ot, amelyből nemzedékek ismerték meg az elnyomott nép álmait és vágyait, a szegény ember igazát, azt az örök érvényű mondanivalót, amely a világ minden népének mesekincsében közös. A gyűjteménybe foglalt mesék legnagyobb része a magyar nép életerejéről és találékonyságáról ad bizonyságot. Tanúskodik arról, hogy a nép törhetetlen szelleme sose tudott belenyugodni az elnyomó társadalmi rendbe. Erős János vagy Vas Laci keményen vállalják a harcot, és hősiesen megküzdenek a hétfejű sárkányokkal - tulajdonképpen a nép feltörő tiltakozásának adnak hangot. Meséiből kiütközik a jobbágyi élet ezer szenvedése. Az üveghegyek, amelyeket meg kell mászni, a várfalak, amelyeken át kell hatolni, mind megannyi gát és korlát, amelynek leküzdése után lehet csak boldog a mesehős, a nép. De a magyar szegény legény keményen állja a sarat; Benedek Elek egyik hőse még az időt is odakötözi egy fához az erdőben, hogy munkáját elvégezhesse, mert különben rövid lenne az éjszaka.

Benedek Elek maga is megkötözte az időt, hogy el tudja mondani az ifjúságnak mindazt, amit a nép álmodott és mesében továbbhagyományozott. Csak ezzel magyarázhatjuk vastag köteteket megtöltő, termékeny és változatos életművét. Összefoglalta a magyar mesehagyományt: a székely góbé éppoly otthonosan mozog könyve lapjain, mint a dunántúli paraszt. Régi krónikáinkból is kihámozta azokat a mondaszerű elemeket, amelyek a nép költészetéből kerültek bele a történetírás kezdetleges alkotásaiba.

80