Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)

2013 / 11. szám - Mohai V. Lajos: Mindnyájan későn hajrázunk (Az apai ág)

Apám meghalt, és úgy éreztem, hogy távozásával az ő szorongó titka most már végleg beköltözött az életembe. Apámra a beletörődést hagyták örökül, a sorssal való kiegyezést. Azt, hogy maguk elé emelik a kezüket, védekezőn. Ezt sokan akaratgyengeséggel magyarázták, de korántsem biztos, hogy létezik igazság ezekben a kérdésekben. Bizonyosság pedig nincs. A széken való kucorodást hagyták neki; esténként, amikor otthagytam a cellájában, ahonnan csak én léphettem ki, én is a kucorodásból egyenesedtem föl, hogy elfordulva tőle kilépjek a világba.

Szerencse, hogy minden halott az emlékezetben él csak.

Bár ebben sem vagyok teljesen biztos.

Részlet A kanizsai hidegház című készülő regényből, amely a prae.hu kiadónál jelenik meg.

23