Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?
Szőlenkben lévő feles gyümölts fáink termésűből alkalmatos hasznot látunk [...] Pálinka Korcsmát, Mészár Széket Esztendőnként ugyan 900 Ftokban arendállyuk, ezen sumából mindazon áltál az Földes Uraság már egynéhány Esztendőktül fogvást Instantiánkra 300. ttokat szokott elengedni, Törvényes fél Esztendeig tartó Bor Korcsma használása mellett az Földes Uraság engedelmibül, és további tettzéséig Esztendőnek más felében is minden Arenda vagy fizetés nélkül el rendelt helyen bort árulhatunk, és onnand venni szokot jövedelmet köz haszonra fordíttyuk."26 A helységek többségében nem történik említés pálinkáról, annak kocsmáltatásáról. Különösen fontos e vonatkozásban Püspök-Vác város, ahol a bornak és sörnek nagy fontossága volt, de pálinka nem került szóba 1768-ban: „Köz jóra Városunknak lfi Sör=Háznak Beneficiuma, mellytül M. uraságnak kűlőnőssen azt főntt specificált Sumán kívül 100. ftokat füzetünk, és azon Sör=házat magunk kölcségeivel conserváljuk, sőt ezelőtt mintegy 30 Esztendővel egészlen köz költségükkel épitetett. 2a Vásároknak Beneficiumat 2000. forintokban M. Uraságtúl arendálván, azokk' jövedelmét közhasznunkra fordéttyuk, melly vásári beneficiumhoz M. uraságtúl két Téli Vásárk' alkalmatosságával edgy különös Bor Korcsmánk is engedtetik, Sörnek áruitatása pediglen egész Esztendőben Korcsmáinkban szabados; úgy az vásárokon is, sőt az M. uraságnak edgy Korcsmáján egész Esztendeig, a' másikán pediglen fél=Esztendeig magunk Sör=Házbúl való Sörünk tsupán az mi hasznunkal árultatik. 3fi Vagyon fél Esztendeig való Bor=Korcsmánk melynek jövedelme Városunkk' köz szükségére fordétatik, s attól az M. uraságnak semmi Arendát sem füzetünk. 4'- Vagyon Városunkk' edgy kőz=Szőleje is, hol 80. hol 90. akó Bort termő, melyk' Désmáját M. Uraságunk különös jóvoltából Instantiánkra Esztendőnként el szokta engedni, és attól egyedül recognitionem Iuris Terestralis Anni egy akó Bort adunk. Ezen=köz=Szőlőnkön kívül vannak Lakossainknak /:kinek több, kinek kevesseb nagy darabbul álló Szőlleje:/ mellyekk' hasznával, ha Isten áldását adgya, magunkat főképpen segélttyűk."27 Az úrbéri felmérés során tehát egyértelműen megnyilatkozik az, hogy az égetett szeszes ital a „pálinka" nevet viseli. A gabonából főzött tömény ital mellett elterjedt volt azonban a gyümölcsből főzött szeszesital is. Különösen a jelentősebb szőlőtermesztő vidékeken. Tanulságos felidézni a Zichy grófi család, majd jogutódja, a Királyi Kamara Pest vármegyében fekvő „O-Buda" mezőváros úrbéres lakosságának a véleményét 1768- ból: „Ezen Városnak maga határában Vagyon Notabilis Szöllő hegye, és ide való Termés feő Borok közé e Vármegyeben számláltatik, abbúl kiváltképpen ilelmeket táplállyák, hogy minden Esztendőben ottan termet Borait pénzé tehetik, ehez járúl azis, hogy Buda Várossának tővibe laknak, és szolgálattyok által minden napi Pénz Keresésibe alkalmatosságok Vagyon; Nem kűlőmben Beneficium, hogy az Uraság engedelmibül a' Városnak két Vendég fogadója Vagyon, és azokban egész esztendő által Bort árúihatnak [...] és mivel a' Szőllő hegyek különös Newel neveztetnek, valahány czedulát ki ki kivesz maga szőlleinek meg szedésire nézve, két két Garast fűzetni tartoznak; Jelentik azt is, hogy ezen Városban Dohányak, Sónak, Gyertyának, Szappanynak, Lisztnek, Kenyérnek épületre való Talp fának, Deszkának Kereskedése ki Vagyon az Uraságtól arendálva', és azokkal való kereskedés nem másoknak engedtetik, hanem egyedül azokk', kik az Uraságtúl Árendállyák, ez pedig csak ez előtt hat esztendőkkel hozatott be'. Jelentik nem kűlőmben aztis, hogy a' magok Határábúl lévő Tőrkőinek ki égetésiért is a' Város in Conctreto fűzet 50. f. és a' ki égetett Pálinkát Icze számra el adni nem szabad."28 26 Novák, 2006. 152-153. 27 Novák, 2006. 203-204. 28 Novák, 2006. 357-358. 85
