Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Novák László Ferenc: Pálinka vagy égettbor?
zawoznikowy, Rfl. 2. okrem teho gake roboty se na dwa magu, okolo panstwa to gak ze statkem, tak na pesso wssecko robja." Azaz a földesúr vizesréti, lubeniki, teplici és sumjáci kocsmáira szállítottak Murányból és Jólsváról pálinkát robotban - nyilatkozták Koháry Ignác vizesréti jobbágyai 1771. június 3-án.13 A szőlőtermesztéséről, borászatáról nevezetes Hont vármegye falvaiban is mérték a pálinkát a földesúrtól bérelt kocsmában. Cselócon a bozóki prépost földesúr szláv jobbágyai az úrbéri kérdőpontra 1769. május 26-án adott válaszukban robotszolgálataik között említik: „Wino, Piwo, Palinku po Hostiniczach Panskych rosnasaty", azaz a földesúr vendéglőjébe bort, sört és pálinkát szállítanak.14 Az uradalmi központ, Bozók tót jobbágyai hasonló szolgálatot tettek: „Bzousky, Krupinsky, Selicansky Majorssak zrabat powazat [...] Celeho Panstwa su, powini Ninicze zrabagu, Wino, Palenko po Krczmach nozmazagu."15 A szláv falvak kocsmáiban rendszerint tehát a bor és sör mellett pálinkát is mértek, de volt külön pálinkakocsma is. Pálinkát a magyar helységekben is fogyasztottak. Sajógömörön Csemnyiczky Imre földesúr 1764. március 19-én jobbágyaival kötött kontraktusában a következőkben állapodott meg: „vallyuk, ezen Levelünknek rendiben hogy méltó tekintetben vevén Sajó Gömöri szegény Embereinkk Jobbagyinkk sok kéréseket és reménykedésseket Sz. Joseph napjától fogvást IC: a 19 Marty Esztendeig őkett, ujobban Taxara bocsátottuk és az ide való Jószágoknak Jövedelmet, úgy mind majorság béli, es particulariter reqvizaltt Szántó földeket, Reteket, káposztás és gyümölcsös Kerteket /:ki vévén az Rétt a mely múlt esztendőben az Urasag kezénél voltt, és Háznál való Kertett, s mellette lévő Szilvásával együt:/ ser es pálinka hazat mészár székett Kováts műhelyt, Gömörön lévő szabad korcsmákat, egész malombeli jövedelmet, Őszi Tavaszi vetésből, és Borbúi egy szóval mindenbul obvenialando Désmaval együtt in hoc dun taxat A00 Szabad Földes Úri hatalmúkban felől írtt Sajó Gömöri Jobbágyink két ezer magyar forintokban IC Mft. 2000 [...] ex arendaltuk."16 A déli, alföldi vidékeken is az égetett szesz egyik fő haszonvétele volt a földesúrnak, de a jobbágyoknak is haszna származott belőle. Albertin a jobbágyok arról beszéltek 1768-ban történt összeírásuk alkalmával, hogy: „Mivel magunk Költségén föl állított Száraz Malomnak, Mészár Szekjnejk, Korcsmának jövedelmit, és hasznát Földes Urunk nekünk engette, tartoztunk tulajdon cselédgyeinek vám kivevés nélkül magunk marháin Őrölni, Mészár Székben Földes urunk[na[k Bárányait, marháit ki vágásra elvenni [...] Korcsmánkra Földes Urunkjnajk Borát, Serit, Pálinkáját folyó áron be venni".17 Tehát, az alberti tót jobbágyok haszonra árusították a földesuruk, Szeleczky Márton által főzetett pálinkát is. Alpáron a váci püspök földesúrral kontraktust kötöttek időről időre a jobbágyok. Az 1742-ben kötött egyezség szerint a kocsmát 1747-ig úgy használták, hogy „3. holnapi bor, és 6. holnapi Pálinka Korcsmának folyamattyáért 50. f." összeget fizetnek, s „minden helyes Gazda18 cenzusban csak egy Tallért, Pálinkafőző üstért, úgy Tisza béli csónakjáért is egy tallért fizetett". Az 1765-ös kontraktus alapján fizetésre került „Bor-korcsmának árendájában 60 f. Pálinka Korcsmának használásért 12. f. olly képpen hogy az Pálinka tellyességgel az 13 Possessio Vizesrét. OL HTL C 3012. 95 c. 198. sz. 14 Possessio Czelócz [Osady Czelouskeg]. OL HTL C 3022.105 c. 24. sz. 15 Possessio Bozók [Osady Bzouskeho]. OL HTL C 3022.105 c. 21. sz. 16 Oppidum Sajó-Gömör. OLHTL C 3011. 94 c. 159. sz. 17 Novák, 2006.101. 18 A „helyes gazda", egész telkes jobbágy. 83
