Forrás, 2013 (45. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / 10. szám - Kántor Lajos: F – elszámolás
tározásom. Nem engedek egy fikarcnyi energiát sem fölöslegesen hevenyészni, hisz ez az energia az ördög az emberben. Minden hétvégén alaposan részt vállalok abból a munkából, ami tudom, rendkívül jót szolgál. Most például a módszertani ülésre sem mentem el, egy kb. tízezer lejes munkát végeztem el az egyik barátommal: négy szobát kimeszeltünk, az ablakokat lefestettük. Hihetetlen, micsoda energiakészlete van az embernek, s ami még csodálatosabb, rengeteg dologhoz értek, amit eddig nem próbáltam ki. S mindehhez add hozzá azt, hogy egyszerűen a munkabírásom, a munkakedvem még három emberben mozgósít meglepő életkedvet. Nem túlzók, huszonnégy órán keresztül dolgoztunk, kisebb megszakításokkal, amíg ettünk, kávéztunk, vagy egyszerűen megpihentünk. Igaz, utána a fáradtság miatt nem tudtunk aludni, de remek érzés ez az izommunka. S közben megtanultam az Este a székelyeknélt s még két, nem közismert népdalt. Én ugyanennyit tanítottam meg. Ma is kemény nyolc órát ledolgoztunk, plusz két és fél óra vonatozás. Nem mondom, hogy nem vagyok fáradt - de honnan ennyi erő az emberben? S közben kiolvastam Mircea Eliade A szent és a profán című könyvét - sokkal gyorsabban olvastam, mint máskor. Talán ez az egyetlen útja-módja a regenerálódásnak. így ünnepeltem a születésnapomat. 78. A népszolgálat erkölcsi elkötelezése annyira belterjessé tárgyiasult. Erdéllyel kapott új nemzeti erőforrásokat. Ha nem akarlak már nézni... légy buta nő vagy császár (Eugen Jebeleanu) „A kisebbségi lét nemcsak messianisztikus túlkompenzáltság lehet, de a provincializmus csapdája és kerítője is." (Fábry Zoltán - Stósz) 79. Holnap, majd holnap elmúlik minden - a ma varázsa is. Már dühöngeni sem tudok. Még az sem bosszant, hogy a „személyes varázsom" is megszűnt. Lidércnyomásos álmaim vannak. Jó csemege lenne egy pszichiáternek: koporsóba zárt, haldokló gyerek. Könyörgésem, sirámaim eredménytelenek. Kötéllel átkötik a koporsót. Lábammal valahogy rést nyitok rajta, hogy megmentsem a gyereket. A lábamon végigömlik a testből a szájon keresztül felszakadó meleg vér. Mintha én, csak én lennék a hibás azért, hogy gyerekeinktől már az álmokat is elrabolják. Az elmúlt héten már kétszer a kétségbeesés transzállapotában jöttem ki óráról. Szörnyű érzés, amikor az egyenruha számonkérésekor a gyerek ocs- mányul a szemedbe vigyorog s kijelenti, hogy az egyenruháját kinőtte, s abból az 500 lejből, amit az apja keres, nem jut új egyenruhára. Vagy amikor vigyorog, ha négyest akarsz a naplóba írni; a tanárnő adna inkább villanyt, mint négyest. Tehetetlen vagy. Hogy fogj neki a magyarázkodásnak, hogy mondd annak a gyereknek, hogy ha már ebbe az állapotba kerültünk, nem kell feltétlenül állati mivoltunkkal ágálni. Az őszinte gyereki szó őszintesége ingerel téged is, de ezzel még minden marad a régi. Szép lassan oda jutok, hogy hazudjak a kölyköknek - a ki nem mondott szavakon keresztül. A kis kölykökben van lázadás - s nem 61
